„Bár. Nem akarom elkiabálni. Mintha az enyhülés jelei mutatkoznának. Csak nehogy elbizonytalanodás legyen. Már akkor is csodálkoztam a hatalom példátlan önkorlátozásán és szinte félénk visszahúzódásán, amikor Albert Flóriánt nem Felcsúton temették el. Aztán az IMF-pofon vagy micsoda, bocsánat, világraszóló siker óta a kormány már lassan 48 órája nem nyert egyetlen huszárrohamot, atomháborút, tengeri ütközetet, intergalaktikus konfliktust sem. Szinte megmagyarázhatatlan. Mi történhetett? Kompresszort cserélnek a pátoszautomatában? Vagy már annyi pénz sincs, hogy valaki bedobjon egy kis aprót?
De hát pénz van, látjuk, mint a pelyva, annyi, Andy Vajna nem győzi majd kiosztani, csak a külföldi spekulánsok, a pénztőke karvalyfejű hiénái és a velük szövetséges belső ellenség támadása miatt vannak kisebb bizonytalanságok a piacon. A Malév most kapott megint 4,2 milliárdot, nem mintha nem kapott volna idén már egy tízest meg még nyolcat, és most lett meg a Rába is, annak még talán van egy-két éve addig, amíg ilyen Malév-szintre fejlesztik, hogy biztosan benyeljen évi tizenöt milliárdot.
Az erős állam víziójából kibontakozó még erősebb kabarétréfák révén csirke-tojás szituáció állt elő, intellektuális plázastop: még egy győztes szabadságharc, és végünk van.”