Soha nem lesz méltó értékén ismert a magyar festészet, ha nem európai összefüggésben mutatjuk be, és egy külön intézményben tartjuk. Interjú.
„– Az viszont már eldöntött dolog, hogy a Szépművészeti Múzeumot összevonják a Magyar Nemzeti Galériával. A művészettörténészek egy része ez ellen is tiltakozik.
– Minden változás, legyen bármennyire is pozitív irányú, sértheti az éppen fennálló érdekviszonyokat. Ez természetes. Ha magukat a tényeket nézzük: a kormány valóban előírta az intézményi változást, amelynek során, 2017 végén a múzeumnak alkalmatlan királyi palotából az új múzeumi negyedbe költözik át a Galéria gyűjteménye, végre újraegyesülve a Szépművészetiével. Eleve óriási hiba volt, hogy az ’56-os forradalom után szovjet mintára kioperálták a magyar anyagot a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből, amivel nagyban rontották a magyar művészet bemutatkozási lehetőségét, holott Európában szinte sehol nincs ilyen rigorózusan szétválasztva a nemzeti és az európai anyag.
– Csak amíg mondjuk Franciaországban a nemzeti anyag bizonyos korokat tekintve egyben a világ legfontosabb festészeti anyagát is jelenti, nálunk nem minden korban születtek remekművek. Sok a kis mesterünk.
– Nos, éppen ezért kell az újraegyesítés! Soha nem lesz méltó értékén ismert a magyar festészet, ha nem európai összefüggésben mutatjuk be, és egy külön intézményben tartjuk. Szomorú tény, hogy a Nemzeti Galéria jelenleg még idehaza sincs a tíz leglátogatottabb múzeum között. A nyugati világ szinte valamennyi városában együtt látható a nemzeti és a nemzetközi anyag, nekünk is újra az európai kontextusba kell visszahelyeznünk nemzeti képzőművészeti gyűjteményünket, ahogy az 1906-tól 1957-ig látható volt.
– Technikailag hogyan néz ki a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek összevonása? Milyen formában és mikorra valósul meg a dolog? Mi lesz a két intézmény dolgozóival?
– Nem adott volna a kormány két évet arra a munkára, amelyet el kell végeznem, ha erre a kérdésre néhány hét után már tudnék válaszolni. Annyi bizonyos, hogy szakmailag megalapozott, minden érintettel egyeztetett megoldás szükséges. Ha a kidolgozott koncepciót 2013 őszén elfogadja a kormány, akkor 2017-ben valósulhat meg a gyűjteményegyesítés az újonnan megnyíló múzeumi negyedben. Addig a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye a munkatársakkal együtt a helyén marad. Az AICA nyilatkozatának az a része, amelyben »megszüntetést« említenek, ezért is hamis, meg azért is, mert a kormány által 2012 februárjára elrendelt intézményegyesítés esetében sincs szó intézménymegszűnésről, csupán egy úgynevezett beolvadás útján történő egyesülésről, amelyet követően a Nemzeti Galéria továbbra is országos múzeum marad, csak az intézményi működési forma változik. Magyarországon és a világban számos fontos múzeum működik ilyen típusú egyesített intézményi formában.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
