Jó alkotmányt csak akkor lehet csinálni, ha előtte végigbeszéljük a politikai közösséget belülről feszítő kérdéseket és utána jutunk konszenzusra. Interjú.
„A halasztott alkotmányozás magyar útja című fejezetben többek között arról is szó esik, hogy a 90-es évek második felében számos alkotmánytervezet készült, többek között a Horn-kormány 1995-ös tervezete, amelynek számos passzusa visszaköszön a 2011. évi új alkotmány hitvallásában. Milyen tanulságok vonhatók le mindebből?
Először is, a 16 évvel ezelőtti alkotmánytervezet preambuluma szól a »békés politikai rendszerváltozás lezáródásáról«.
Eszerint a 90-es évek közepén nyilvánvaló volt, ami manapság korántsem, hogy ti. 1990-ben, a demokratikus intézmények megteremtésével, az átmenet messze nem fejeződött be. Másodszor, a preambulumban nem csupán jelezni kell a rendszerváltás lezárulását, de »bizonyos területeken jelezni szükséges az új fejlődés felé való nyitottságot«. Talány, mit érthettek »új fejlődés« alatt? A parlamentáris rendszer egészét kellene új irányokba fordítani? Nem tudhatjuk. Talán az alkotmányozni akarók szándéka akkor még – ellentétben a 2000-es évekkel – nem az állagvédelem volt. De roppant szemérmesen nem mondták ki a lényeget.
Harmadszor, a tervezett preambulum a magyar állam több mint ezeréves fejlődésének hagyományaival való elkötelezettségét is deklarálja. Itt sem körvonalazzák ezeket a hagyományokat, de nyilvánvalóan úgy gondolták: ezzel az ezer évvel azért valamit kezdeni kell. Ugyanakkor óvnak a tervezet készítői: »a preambulumnak tömörnek kell lennie, célszerű elkerülni a dagályos kifejezéseket, az indokolatlan pátoszt«. Ez utóbbit egyértelműen nem sikerült elkerülni.
Fájdalom, hogy a korábban készült alkotmánytervezetek (mint például a Petrétei József igazságügy-miniszterhez kötődő szöveg 2006-ból) szinte »szamizdatként« léteztek az elmúlt években, s az »új fejlődésre való nyitottság«, vagy az ezeréves magyar történelem előcitálása 2010-2011-ben valójában derült égből villámcsapásként érhette a politikai közösséget. Holott, ha a politikai osztály komolyan veszi a feladatát, ha nem menekül abba a közhelybe, hogy »nincs alkotmányozási kényszer« (persze, hogy nincs), akkor ez elkerülhető lett volna. Azaz: ami talán sok területen megspórolható (a vita), az éppen az alkotmányozás területén megspórolhatatlan, elvégre jó alkotmányt csak akkor lehet csinálni, ha előtte végigbeszéljük a politikai közösséget belülről feszítő kérdéseket és utána jutunk konszenzusra.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
„A fejétől bűzlik a hal, és amit Péter képvisel, az nem jó” – véli a Tisza Párt elnökének volt barátnője.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
