„Pár nappal karácsony előtt, 1993-ban, a második legrangosabb német tévéállomás (ZDF) politikai összeállítást sugárzott Magyarországról. (...) A politikai táborok már a következő, tavasszal esedékes országgyűlési választásra készülődtek.
A ZDF szerkesztője egyebek mellett azokkal a hírhedtté vált híradófelvételekkel igyekezett hangulatot teremteni a témához, amelyeken korhű náci- és nyilasjelmezekbe bújt fiatalok hadonásznak a Kossuth téren – miközben a háttérben alig látható, tisztes kinézetű polgárok tömege tüntetett az SZDSZ-es köztársasági elnök pártoskodása miatt –, majd a tévé stábja prominens budapesti értelmiségiektől kért politikai értékelést a magyarországi helyzetről. A vélemények tárgyilagos, elfogulatlan voltát a megkérdezett Konrád György és Eörsi István személye és közírói tevékenysége garantálta a német tévénézők számára. (...) Konrád György – a Demokratikus Charta-mozgalom egyik alapítója – szintén a szélsőjobboldal színre lépésében és politikai aktivizálódásában látta a fő veszélyt, ami az Antall vezette kormány asszisztálásával nyomul a demokrácia intézményeinek felszámolására.
Konrád György most újra nyilatkozik, tizenhét esztendő elteltével. Ezúttal a Berliner Zeitungnak, s mintha csak egy hagyományos karácsonyi népszokást elevenítene fel, újfent elmeséli a gyanútlan németeknek, hogy Magyarországon a jobboldal megpróbálja érvényteleníteni mindazt, amit a sajtószabadság 1989-es bevezetésével elértek. És hogy a barna veszedelem nagyságát szemléltesse, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) 1933. évi hatalomátvételére emlékezteti a berlini lap olvasóit. E ciklikusan visszatérő Konrád-szerepléseknek több, politikailag és erkölcsileg – mondhatni: emberileg – kifogásolható olvasatuk is van. Az idézett nyilatkozatok igazságtartalma nulla, aki ebben az országban él, tudja, mi játszódik le most valójában, és azt is tudja, hogy mi történt az első és a második szocialista-liberális kormányzás idején.”