Bejelentette Marozsán Fábián: ez a célja a világranglistán (VIDEÓ)
Marozsán Fábián neve egyre ismerősebben cseng a nemzetközi tenisz-világban – miután az első számú magyar teniszező lett.
Bejelentették, hogy a legrégebbi és a legtöbb hagyománnyal bíró teniszversenyen is bevezetik az elektronikus vonalbíró-rendszert. A vonalbíróval kapcsolatos döntés enyhén szólva sem eredményezett osztatlan sikert a teniszvilágban.
A US Open és az Australian Open után Wimbledon meghozta a döntést: bevezeti az elektronikus vonalbíró rendszert – ez alól egyelőre még a francia nyílt teniszbajnokság, a Roland Garros kivétel. De mit eredményez ez a szakértők szerint és ezzel tényleg kilúgozódik a sportélmény, a drámaiság a meccsekből?
„A dráma, amikor a játékos kiabálva reklamál, a közönség pedig a képernyőt figyeli, és várja, hogy a sólyomszem döntsön: mindez most elveszett.” David Bayliss egy olyan jelenetet írt le a BBC-nek, amelyet wimbledoni vonalbíróként sokszor átélt már és valószínűleg soha többet nem fog.
A londoni tenisztornát lebonyolító All England Club 147 év után jövő nyártól búcsút int a vonalbíróknak, a „maximális pontosság” nevében. „Szomorú, hogy nem térhetünk vissza vonalbíróként. A játék továbblépett rajtunk” – mondja.
David Bayliss 22 éven át volt vonalbíró Wimbledonban: már akkor is ott állt a füvön, amikor Roger Federer 2003-ban megnyerte első Grand Slam-győzelmét. Bár szomorúan látja, hogy a vonalbírók távoznak a gyepről, azt mondja, nehéz vitatkozni a logikával.
Ezt is ajánljuk a témában
Marozsán Fábián neve egyre ismerősebben cseng a nemzetközi tenisz-világban – miután az első számú magyar teniszező lett.
Természetesen már a wimbledoni bejelentés előtt is nagy szerepet játszott a technológia a tornán a Hawk-Eye (sólyomszem), a labdakövető rendszer révén, a szervezők pedig követik a más szervezők által bevezetett példákat: tavaly jelentették be, hogy az ATP-túra 2025-től elektronikus rendszerrel váltja fel a vonalbírókat. A US Open és az Australian Open is lemondott róluk.
A Franciaországban megrendezett Roland Garros lesz az egyetlen nagy torna, ahol még jelen lesznek a vonalbírók.
Az elektronikus vonalbíró ügyében megkérdeztük Pétsch Andrást, aki 1997 óta elsőosztályú teniszbíró, négyszer volt vonalbíró a wimbledoni főtáblán, többször férfi és női mesterversenyen.
Miért volt szükség a vonalbírók leváltására?
Egyrészt az informatikai technológiák fejlődésével lépést tartani modernebb színben tünteti fel a teniszt, másrészt biztosan voltak bosszantó emberi hibák bizonyos kritikus (nagyobb pénzdíjakról döntő) helyzetekben, és a játékosok ennek következményeként jelenleg úgy gondolják, hogy a gép megbízhatóbb, mint az ember. Csak hát közben volt már rá néhány példa, amikor az élő sólyomszem-rendszer (Hawk-Eye Live) hibásan működött. Nem arról van szó, hogy a kamerák nem „látnak” jobban, hanem arról, amikor valamely más hiba miatt a rendszer nem működik optimálisan, és például nem jelez, vagy csak későn. Bizonyos tech-cégek (IT) lobbija is szerepet játszhatott a döntésben, a trendkövetés mellett.
Az ATP – a férfiak legnagyobb profi tornáit menedzselő világszervezet – viszi a prímet a témában, a többi szervezet pedig szép lassan beáll(t) a sorba. Az ATP a profitenisz területét érintő más kérdésekben kap épp elég kritikát, de ennek a – problémáit eltakaró – fejlesztésnek legalább az élére állhatott.
Milyen hatással lesz ez a teniszre?
Egy fontos emberi tényező kikerül belőle, gépiesebbé, személytelenebbé válik a játék a legfelsőbb szinten. Az érzelmi túlhevítettsége biztosan csökkenni fog, az így a laboratóriumokra jobban emlékeztető környezetben a játékosok kevésbé tudják majd kitölteni a frusztrációjukat valaki(ke)n a mérkőzések közben, és ez nem biztos, hogy jót tesz majd nekik. Egyúttal remélhetőleg a viták azért csökkennek majd, egészen addig, ameddig maximálisan megbíznak a rendszerben a játékosok. pedig hosszabb távon unalmasabbá teheti majd a mérkőzéseket.
Egy ennyire fontos emberi elem kivételével mindenesetre nagyon óvatosan lenne érdemes bánni.
Teniszbíróként mit gondolsz a döntésről?
Első ránézésre úgy tűnik, hogy a felelősséget mindig is vállaló játékvezetőnek könnyebb dolga lesz, nem kell kontrollálnia, felülbírálnia a szerinte téves vonalbírói ítéleteket. Hozzáteszem, minden bíró tévedett már, ez egyszerűen benne van a működésben. Mivel a vonalbírók nemcsak a vonalakat nézték, hanem a pályán a „környékükön” zajló egyéb eseményekkel is foglalkoztak (labdaszedők instruálása és segítése, törölközők elhelyezése, játékosok és nézők viselkedése, edzői magatartás, tanácsadások kordában tartása stb.), és szükség esetén „jelentettek” bármely ügyben, azzal bőven könnyíthették a fent ülő kolléga dolgát. Ha ezt is figyelembe vesszük, már nem is biztos, hogy annyira előnyös számukra a változás – mondjuk
a játékvezetők többsége ellenzi is.
Egy játékvezető sokkal több dologra kell figyeljen, mint azt a nézők gondolják.
Egyébként a teniszbírónak egyedül ülve a székben gyakran kell kritikus helyzetben döntenie a kisebb versenyeken is. Ott magára van utalva. Képzeljünk el egy kemény pályás kisebb profi versenyen egy 200 km/h feletti sebességgel becsapódó szervát – ott szinte sohasem dolgoznak vonalbírók! Ezt szokni kell. A tenisz számolási szisztémájából adódóan egy mérkőzésen többször is adódhatnak egészen kiélezett szituációk.
Ki fogja ezeket vállalni, és hogyan fogja ezeket megszokni, ha nincs ott a nagyobb versenyek légköre és egyben motivációja?
Abba most (még) nem mennék bele, hogy idővel a játékvezetőket is ki akarnák váltani egyesek. Végső soron még idáig is fajulhat a helyzet...
A sólyomszem-rendszer elveszi a „drámát” mind a játékos, mind a néző élményéből. Szerinted csökkenni fog a sportág népszerűsége a döntés hatására?
Igen, ez valamelyest csökkentheti az érdeklődést, mert kiveszhet a meccsekből az „ember a gép ellen csata” aspektus, az az él, amelyet sokan az élet számos területén izgalmasnak tartanak és követnek. Ha megbízhatóan működne a Hawk-Eye Live, akkor talán idővel nem feltétlenül csökkenne az érdeklődés. Viszont minden hibás működés felnagyítódik most egy jó ideig, így azok „nem férnek bele”. Márpedig a rendszert nem lehet egyik percről a másikra, azaz rövid idő alatt újrakalibrálni, így előfordulhat, hogy kamerák elállítódása esetén furcsa vonalakat „lát” egy darabig a szerkezet egy adott versenyen. Márpedig akkor nagy lehet a baj.
Hozzáteszem:
a Hawk-Eye Live, tehát az „azonnali hangjelzős” változat veszi el a drámát, nem az első időszakban alkalmazott „sima” Hawk-Eye.
Mert ahhoz még hozzátartoztak a challenge-lehetőségek (gép az ember ellen, játékos mérlegel és dönt, hogy kikéri-e stb.). Az élő sólyomszem a probléma e szempontból – főleg, amikor nem működik hibátlanul. Jó példa erre Fritz esete:
Ez aztán megmagyarázhatatlanul „hülye” helyzeteket okozhat, mert nem lehet hitelvesztés nélkül dönteni. Az pedig nem kérdés, hogy az ilyesmi már minden résztvevő hitelességét aláássa, és ezáltal a népszerűség rovására megy.
Russell Fuller, a BBC tenisztudósítója elmondta, a játékosok időnként panaszkodnak az elektronikus bíráskodásra, de egy ideje már egyetértés van abban, hogy a technológia pontosabb és következetesebb, mint az ember.
Bayliss is arról beszélt, hogy „nagyfokú bizalom van az elektronikus sólyomszem-rendszer iránt”. Hozzátette:
így az egyetlen, akit ostorozhat a teniszező az elveszített pont miatt, az saját maga”.
Az, hogy a technológia működik-e, egy dolog – de hogy megéri-e, az egy másik – írja a BBC szerzője.
Anna Fitzpatrick, aki 2007 és 2013 között játszott Wimbledonban, azt mondja, hogy „az első érzése a wimbledoni vonalbírókkal kapcsolatos hírek hallatán a szomorúság volt”.
„Ami igazán vonz minket a sportban, az pont az emberi faktor”
– mondta a Loughborough Egyetem sportteljesítmény-elemzéssel foglalkozó előadója a BBC-nek. Bár elismeri, hogy a technológia javíthatja a sportolók teljesítményét, reméli, hogy kordában tudjuk tartani. A tenisz persze messze nincs egyedül a technológia felkarolásában.
Tom Webb, a Coventry Egyetem sportbírói szakértője szerint a labdarúgásban a gólvonal-technológiát azért fogadták el olyan hamar mind a szurkolók, mind a játékosok, mert ebben az esetben egy ténykérdésről való gyors döntésről van szó – vagy gól, vagy nem.
Ezt is ajánljuk a témában
A játékvezetők is készen állnak az NB I pénteki rajtjára, megmutatták az előző idény statisztikáit.
A videobíró-asszisztensi rendszerrel (Video Assistant Referee, VAR) azonban rengetegen elégedetlenek, mivel a játékvezetői döntések túl sok időt vesznek igénybe, és a stadionban tartózkodó szurkolóknak sokszor nem egyértelmű, mi történik éppen a VAR-szobában.
A VAR-ral az a probléma, hogy nem feltétlenül a technológián múlik: továbbra is az egyéni ítélőképesség, a szubjektivitás és a szabályok értelmezése van a fókuszban”
– hangsúlyozza Tom Webb.
Ki ne emlékezne Marc Cucurella esetére, aki a nyári Eb-negyeddöntő hosszabbításában kezezett a tizenhatoson belül. Anthony Taylor nem fújt a sípjába és a VAR szobában sem találtak kivetni valót az angol bíró döntése kapcsán. Majd az UEFA jókora csúszással elismerte: járt volna a sorsfordító büntető Németországnak a végső győztes Spanyolország ellen. Az ilyen és ehhez hasonló esetek végképp nem kedveznek a VAR renoméjának.
Ezt is ajánljuk a témában
Az UEFA jókora csúszással elismerte: járt volna a sorsfordító büntető Németországnak a végső győztes Spanyolország ellen. A váratlan fordulat nem kis port kavart. Lothar Matthäus kifakadt.
Nyitókép: Glyn KIRK / AFP
***
Ön szerint lehet hatása a vonalbírónak az alábbihoz hasonlóan izgalmas párharcokra?