Parragh László: Tovább erősítjük a vállalkozások támogatását (X)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kiemelt szerepet játszik a vállalkozások versenyképességének növelésében, különösen a vállalkozásfejlesztési- és a Széchenyi Kártya Program révén, ez utóbbi a 4400 milliárd forintos hitelkihelyezésével a magyar kis- és középvállalati államilag támogatott hitelezés 48%-át biztosítja, és a GDP 5%-át teszi ki, ezzel alapvetően befolyásolva a magyar gazdaság sikerét – emeli ki Parragh László az MKIK elnöke.

– Magyarországon számos kihívással kell szembenézniük a vállalkozásoknak. Mi az, ami jelenleg a kamara fő fókuszában áll?

– A kamara legfontosabb feladata a vállalkozások versenyképességének javítása és erősítése, hiszen ez határozza meg a cégek és a nemzetgazdaság sikerét is. Az MKIK mintegy 900 ezer céget képvisel, és arra törekszik, hogy érdekeiket a kormányzat felé képviselje. Ennek alappillére a Vállalkozásfejlesztési Program, amely a területi kamarákon keresztül segíti a helyi vállalkozókat, és amit élénk helyi érdeklődés övez.  Arra vállalkoztunk, hogy ne legyen olyan kérdés, amire a kereskedelmi és iparkamaránál nem tudjuk a választ, vagy nem tudjuk megmondani, hogy hol találja azt a vállalkozó. Folyamatosan monitorozzuk a vállalkozások aktuális problémáit, és igyekszünk olyan javaslatokat megfogalmazni a döntéshozók felé, amelyekkel a cégek megvalósíthatják fejlesztési elképzeléseiket.

– Hogyan kapcsolja össze a kamara a cégeket és a döntéshozókat?

– Először is kiemelném, hogy alulról építkező módon működünk: 23 területi kamara tevékenykedik az országban, így szinte minden vállalkozóhoz el tudunk jutni. Mintegy hídszerepet betöltve a kamara központilag koordinálja a vállalkozók igényeit, napi problémáit és a fejlesztésekkel kapcsolatos ügyeket. Beleértve a strukturált kommunikációt a kormányzat felé, konkrét megoldási javaslatokkal. Ez a támogatás különösen fontos a kevésbé fejlett régiókban, ahol a versenyképesség növelése már évtizedek óta a kamara és a gazdaságpolitika fókuszában van.

– Mondana néhány példát arra, milyen segítségre számíthatnak a vállalkozók, ha az MKIK-hoz fordulnak?

– Minden vállalkozás találhat olyan kamarai tanácsadót, aki kérdéseire érdemi választ adhat, méghozzá térítésmentesen. Például a vállalati mentorprogram kézzelfogható, közvetlen szakértői segítséget nyújt számos területen, vagy például képzéseket, motivációs workshopokat indítottunk a HR, adóügyek, mesterséges intelligencia területén, különösen a kis- és középvállalkozások számára. 
Szakmai tanácsadók állnak rendelkezésre többek között pénzügyi, pályázati, marketing, vagy éppen munkáltatói kérdésekben.

Emellett támogatjuk a külpiacra lépést, a beszállítói státusz elérését, valamint oktatási és képzési programokat kínálunk. Nem utolsósorban pedig a Széchenyi Kártya Program különféle pénzügyi termékeit is elérhetővé tesszük. És ha azt mondom, hogy a Magyarországon kihelyezett kis- és középvállalati hitelezés 48%-a ezen a programon keresztül valósul meg, és ez az összeg a magyar GDP 5%-át teszi ki, már jobban érzékelhető, milyen fontos ez a program a magyar gazdaság számára.

– Milyen kihívásokra gondol? Milyen környezetben kell ma működniük a vállalkozásoknak?

– Úgy gondolom, hogy az EU, különösen Nyugat-Európa, az elmúlt években, évtizedekben látványosan elveszítette technológiai előnyét. Gondoljunk csak az elektromos autózásra, a mesterséges intelligencia előretörésére, vagy tágabban értve a digitalizációra. Szinte azt kell mondanunk, hogy például Németországnak vagy a német-francia tengelynek kevés ütőkártyája maradt. Az elmúlt években a britek kilépése is inkább gyengítette az Európai Uniót, főként gazdasági szempontból. Ma a súlypont Ázsiára és Amerikára helyeződött át, mi pedig, mint Európa, próbáljuk megtalálni új helyünket ebben a világban. Az orosz-ukrán háború, és az abból eredő gazdasági tényezők is súlyos problémákat okoznak a magyar gazdaság számára. Az olcsó orosz energiahordozók hiánya (a szankciók miatt) jelentősen rontja Európa versenyképességét, ami megnehezíti a globális gazdasági versenyben való helytállást. Magyarország számos intézkedést tett ezen hatások enyhítésére, például az elektromos autók és akkumulátorok gyártásában, valamint a Kínával és Távol-Kelettel szorosabb kapcsolatok kialakításában. Azonban béke és olcsó keleti energia nélkül egész Európának, így Magyarországnak is nehéz dolga van. Ezt láthatjuk a német ipar utóbbi hónapokban tapasztalt gyengélkedésén is.

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában idén tisztújítás lesz. Milyen tervekkel, stratégiával indul újra az elnökségért?

– Sokféle nézet van a kamarában arról, hogyan kellene a következő években újragondolni a működést. Két szélsőséges nézet létezik: az egyik szerint nincs szükség érdemi változtatásra, a másik szerint alapjaiban fel kell forgatni a működést. Én az arany középutat választom. Igenis szükség van változásokra, hiszen a gazdaság komoly átalakulásokon megy keresztül, de meg kell őrizni a meglévő értékeket, a közösséget és azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évtizedekben elértünk.

– Az ön stratégiája mely területekre fókuszálna leginkább?

– Természetesen a korábban említett területek mindegyike kiemelten fontos, de ha egyfajta toplistát kellene állítani, akkor elsőként a képzés területén tartanám fontosnak az erősítést. A képzés és az oktatás, különösen a reálgazdasághoz kapcsolódva, például a duális képzés vagy a felnőttképzés területein, rendkívül komoly lehetőségeket kínál. A második, amit kiemelnék, az a Széchenyi Kártya Program és a vállalati finanszírozás megerősítése. A harmadik pedig a megújuló, másnéven zöld gazdaság erősítése, valamint az új technológiák és a technológiai váltás támogatása, így a kamara a következő években, évtizedekben is haladni fog a korral, és megteszi a szükséges modernizációs lépéseket.

(X)

Fotók: Ficsor Márton, Parragh László MKIK elnöke