Világviszonylatban is jól áll az átlag magyar jövedelmi helyzete

A Natixis, amely a világ tizenötödik legnagyobb eszközkezelője, a napokban adta ki új jelentését, amelyben a Nemzetközi Valutaalap, az OECD és a BRICS tagországait rangsorolja a nyugdíjbiztonságot befolyásoló tényezők, többek között az egészség- és pénzügy, életminőség és anyagi jólét szempontjából. A listán Magyarország összességében a 32. helyen áll, ám van olyan szegmens, ahol a tíz évvel ezelőtti helyezéshez képest tizenhárom pozíciót javított.

Komoly előrelépés

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a lista kapcsán a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában rámutatott: a Natixis alapvetően három szempont alapján alakítja ki rangsorát. Ezek egyike a vizsgált ország munkanélküliségi rátájának és jellemzőinek alakulása. Ebből a szempontból Magyarország kifejezetten jól áll, hiszen 2010-től kezdve folyamatosan csökken a munkanélküliség, a számok alapján pedig az EU-ban mindössze Málta előzte meg a területen végbemenő pozitív változásokban.

A másik vizsgálati szempont a jövedelem koncentráltságára vonatkozik, amely során azt elemzik, hogy egy ország különböző társadalmi rétegeiben mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása. Sebestyén úgy fogalmazott: adott országon belül természetesen mindenki látja és érzi a különbségeket az egyes rétegek jövedelme között, ám a Natixis nemzetközi összehasonlítást végez, ennek alapján pedig a magyar helyzet nagyon jónak mondható: a lista adatai szerint

A vizsgált adatok harmadik területe az, ahol Magyarország hatalmas lépést tett előre. Ez a vásárlóerő-paritás elemzése, amelynek során azt számolják ki, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy nemzeti valutával egy másikhoz mérten, vagyis egy adott országban a többihez képest milyen árak vannak. Mint arra Sebestyén Géza rámutatott: a fizetések összehasonlítása – az eltérő szempontok és rendszerbeli különbségek miatt – nem túl informatív, a vásárlóerő-paritást azonban egyértelmű adatok alapján lehet elemezni. Magyarország ezt figyelembe véve kiválóan teljesít, a 12. hely egyben azt is jelzi, hogy az átlag magyar jövedelmi helyzete – összehasonlítva a többi országéval, és beleértve a középosztályt, illetve a leszakadó réteget is – világviszonylatban is jól áll. 

Pesszimista előrejelzés

Az Európai Unió gazdaságának jövője kapcsán Sebestyén Géza már nem volt ennyire derűlátó. Mint mondta, minden prognózis azt mutatja, hogy a háború és a szankciós politika miatt csillagászativá vált energiaárak hosszabb távon is velünk maradnak. Az árak az EU iparát tekintve – az USA-hoz vagy az ázsiai piachoz képest – egyértelműen gazdaságromboló hatásúak, hiszen drágítják a termelést, ami a versenyképesség csökkenését húzza maga után. Nem véletlen, hogy az energiaáraknak – valamint Biden inflációcsökkentő és az amerikai gazdaságot élénkítő brutális összegű csomagjának – köszönhetően egyre több vállalat dönt úgy, hogy a

Sebestyén kiemelte: a szankciós politika hívei büszkén hangoztatják az oroszországi GDP csökkenését (a várt 20 helyett ez mindössze 4 százalék környékén mozog), de azzal nem számolnak, hogy a háború után az Oroszországból kivonuló vállalatok minden valószínűség szerint vissza fognak térni az üres piacra, ellenben az európai cégek tengerentúlra költözése már hosszú távú döntés, amely óriási befektetésekkel jár, így ezek a vállalatok előreláthatóan akkor sem térnek már vissza Európába, ha időközben normalizálódnának az energiaárak. Ez az elvándorlás természetesen az EU-s GDP süllyedésével, a gazdaság romlásával, a foglalkoztatottság és a jövedelem csökkenésével jár együtt, ami a közeljövőben máris óriási problémákat fog generálni.

– fogalmazott az MCC elemzője, hozzátéve: minden egyes vállalat és munkahely elvesztése a lehető legérzékenyebben fogja érinteni az EU-s gazdaságot.

Fotó: 123RF