A másik vizsgálati szempont a jövedelem koncentráltságára vonatkozik, amely során azt elemzik, hogy egy ország különböző társadalmi rétegeiben mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása. Sebestyén úgy fogalmazott: adott országon belül természetesen mindenki látja és érzi a különbségeket az egyes rétegek jövedelme között, ám a Natixis nemzetközi összehasonlítást végez, ennek alapján pedig a magyar helyzet nagyon jónak mondható: a lista adatai szerint
az egyenlőtlenség alacsonyabb, mint Németország, Írország vagy akár Franciaország esetében.
A vizsgált adatok harmadik területe az, ahol Magyarország hatalmas lépést tett előre. Ez a vásárlóerő-paritás elemzése, amelynek során azt számolják ki, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy nemzeti valutával egy másikhoz mérten, vagyis egy adott országban a többihez képest milyen árak vannak. Mint arra Sebestyén Géza rámutatott: a fizetések összehasonlítása – az eltérő szempontok és rendszerbeli különbségek miatt – nem túl informatív, a vásárlóerő-paritást azonban egyértelmű adatok alapján lehet elemezni. Magyarország ezt figyelembe véve kiválóan teljesít, a 12. hely egyben azt is jelzi, hogy az átlag magyar jövedelmi helyzete – összehasonlítva a többi országéval, és beleértve a középosztályt, illetve a leszakadó réteget is – világviszonylatban is jól áll.