Figyelmeztetett a szenátor: titokzatos drónok repkednek New Jersey felett
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Nukleáris ellenfélként egy friss amerikai stratégiai dokumentum Kínát, Oroszországot, Észak-Koreát és Iránt azonosítja. Biden a kampányban még elhatárolódott az amerikai atomfegyverkezéstől, de – persze csak végső esetben és szigorú feltételek esetén – azok bevetése sem teljesen kizárt.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az Egyesült Államokban minden adminisztráció kiad egy nukleáris stratégiát, amely felvázolja az amerikai terveket ezen a területen, és egyfajta indoklással is szolgál a nukleáris fegyverek birtoklására. A legfrissebb stratégiát a Biden-adminisztráció október végén adta közre nyilvános formában, amelyre a háborús helyzet miatt különös figyelem hárult.
Még októberben került sor az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájának közzétételére, amihez szorosan kapcsolódik az úgynevezett Nuclear Posture Review (NPR), azaz az Egyesült Államok nukleáris stratégiája.
Az NPR titkosított változata még márciusban került a Kongresszus elé, a nyilvános változatot pedig október végén tették közzé. A 25 oldalas dokumentum számos érdekességet tartalmaz, de összefoglalva elmondható, hogy a korábbi nukleáris stratégiákhoz képest leginkább az Obama-adminisztráció 2010-ben kiadott stratégiájához hasonló, ami a hangnemet és a tartalmat illeti.
A Kínában és Oroszországban bekövetkezett fejlemények miatt azonban jelentős különbségeket is tartalmaz. Az orosz-kínai kihívás jelentette fenyegetés ellenére ugyanakkor nincs szó arról, hogy az Egyesült Államok bővítse a jelenlegi nukleáris arzenálját, sokkal inkább prioritás a meglévő arzenál kiigazítása.
Érdekes azonban, hogy
Mind fegyverzetszabályozás, mind kockázatcsökkentés szempontjából csalódást jelent a békéért aggódó megfigyelőknek a stratégia. Ez nem véletlen, hiszen a nukleáris arzenál csökkentésére, valamint a fegyverzetkorlátozásokra irányuló erőfeszítéseket visszavetette a megújuló külföldi stratégiai verseny. A stratégia ugyanakkor nem zárja ki a nukleáris fegyverek csökkentésének szerepét olyan forgatókönyvek esetén, ahol nem ad hitelességet a nukleáris felhasználás (például nukleáris fenyegetés vagy fegyver használata nukleáris fegyverrel nem rendelkező állammal szemben)
Újítás a korábbiakhoz képest, hogy a friss nukleáris stratégia a Rakétavédelmi Áttekintés mellett be van ágyazva a legújabb Nemzetbiztonsági Stratégiába.
Nukleáris ellenfélként a stratégiai dokumentum Kínát, Oroszországot, Észak-Koreát és Iránt azonosítja. A centrális elem mégis nyilván Oroszország és Kína.
Az előrejelzéseket alapul véve a 2030-as évekre az Egyesült Államok először kerülhet szembe története során két nagy nukleáris hatalommal, mint stratégiai versenytárssal és potenciális ellenféllel.
A Nemzetbiztonsági Stratégia döntően Kínára fókuszál, így logikus, hogy a nukleáris stratégia Kínát nyilvánítja az Egyesült Államok fő kihívásának és egyre jelentősebb tényezőnek nukleáris erő terén. Az előző évben készült egy jelentés a kínai katonai erőről, amelynek eredményeit a nukleáris stratégia megerősíti:
a Kínai Népköztársaság több, mint valószínű, hogy legalább 1000 nukleáris robbanófejet szeretne birtokolni még az évtized végéig.
Kína változatosabb nukleáris arzenálja így lehetőség, hogy egy válság vagy konfliktus idején további nukleáris fegyvereket megszerzését kényszerítse ki, akár az Egyesült Államok szövetségesei és a térségbeli partnerek elleni katonai provokációkkal is.
Oroszországgal kapcsolatban a nukleáris stratégia nyelvezete rendkívül durva, ami az ukrajnai inváziónak köszönhető. A Trump-adminisztráció stratégiájával ellentétben a potenciálisan alacsony hozamú eszkalációról deeszkealációra politikát tompították, és helyette egyértelműen kijelentették, hogy
Az NPR megerősíti a korábbi orosz nem stratégiai nukleáris fegyverekre vonatkozó áttekintést, amelyben a Védelmi Hírszerző Ügynökség szerint 2021-ben Oroszország valószínűleg 1000-2000 nem stratégiai nukleáris robbanófejjel rendelkezett és rendelkezik. 2022 áprilisában pedig a külügyminisztérium ezt azzal egészítette ki, hogy ebben a becslésben benne vannak a leszerelésre váró, illetve a kivont fegyverek is.
Észak-Koreát az elmúlt időszakban jelentősen beárnyékolta Kína és Oroszország, de ennek ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az NPR keményen fogalmaz Észak-Koreával kapcsolatban, hiszen leszögezi, hogy elfogadhatatlan egy észak-koreai nukleáris támadás az Egyesült Államok vagy szövetségesei ellen, ennek megfelelően pedig egy ilyen támadás azonnali válaszcsapást eredményezhet, ami ennek a rezsimnek a végét fogja jelenteni. Tehát nincs olyan forgatókönyv, mikor az észak-koreai Kim-rezsim nukleáris fegyvereket alkalmaz, és túl is éli azt.
Irán annak ellenére fenyegetés, hogy nem rendelkezik nukleáris fegyverrel. Irán ugyanakkor nem teljesíti az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségeit, így nem jogosult az Egyesült Államok negatív biztonsági garanciáira.
Az NPR iráni nukleáris fegyver hiányában épp ezért leszögezi, hogy Irán regionális agressziójával szemben nukleáris fegyverek nélkül kívánja felvenni a harcot mindaddig, amíg Iránnak nincs nukleáris arzenálja. Amint Irán szert tesz vagy adott esetben kifejleszt nukleáris fegyvert, ez a helyzet alapvetően változik meg.
Az Egyesült Államoknak van egy régóta fennálló nukleáris deklarációs politikája, amit az NPR megerősített. Ez három elemből áll:
Újabb hasonlóság a 2010-es NPR-hez képest, hogy ismét megerősíti, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek nem célja a támadás – csak extrém körülmények között –, csupán az elrettentés. Amennyiben nukleáris fegyverek bevetése szükséges egy konfliktusban, az Egyesült Államok törekszik arra, hogy a kárszint számukra és szövetségesei számára a lehető legalacsonyabb legyen.
A stratégiai támadások elrettentése alapvetően egy más fogalmazás, mint a 2018-as NPR-ben szereplő nukleáris és nem nukleáris támadások elrettentése. A mostani NPR szerint a stratégiai támadások magukban foglalják a meglévő és a kialakulóban lévő nem nukleáris támadásokat is.
Erre azért van szükség, mert a nukleáris fegyverek nem csak arra szolgálnak, hogy a nukleáris támadásokkal kapcsolatban jelentsenek elrettentést, hanem más nagy következményekkel járó stratégiai szintű támadások széles köre számára is elrettentő erőként kell szolgálniuk.
Az NPR egyfajta
felhatalmazást is ad az Egyesült Államok számára, hogy saját nukleáris fegyverei a fenyegetések széles skálája ellen legitim módon használhatók.
Biden – ahogy utaltunk rá – az elnökválasztási kampányában rengetegszer szólalt fel a nukleáris fegyverek vonatkozásában az első csapás tilalma ellen. Ezt azonban a jelenlegi kontextus nem teszi lehetővé, és a stratégia is elutasítja a tilalmat. Ugyanakkor a dokumentum azt megerősíti, hogy az Egyesült Államok nem fog nukleáris fegyvert használni, azzal fenyegetőzni nem nukleáris fegyverrel rendelkező államok ellen, amelyek az atomsorompó-szerződést betartják.
Minden más állam esetében, igaz meglehetősen szűk ezeknek a lehetőségeknek a tartománya, de továbbra is megvan a lehetőség, hogy
Ilyen államok például az emlegetett Irán és Észak-Korea, sőt mi több ebben a kontextusban Pakisztán is.
Már évek óta folyamatban van a nukleáris és hagyományos képességek integrálása a stratégiai elrettentés tervezésébe, de a friss nukleáris stratégia ezt igyekszik mélyíteni, hangsúlyozva a kettő közti kapcsolatot.
Ennek – azon túl, hogy az elrettentést rugalmasabbá tegye –, az a célja, hogy az elrettentés fókusza ne nukleáris legyen, hanem csökkentse a nukleáris fegyverektől való függőséget, és egyúttal az elrettentés jobban támaszkodjon a hagyományos képességekre.
Ezen felül a hagyományos integráció arra is szolgálhat, hogy csökkentse a nukleáris fegyverektől való függőséget a nem nukleáris stratégiai támadásokra adott válaszként.
A stratégiai elrettentésben épp az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy a mélyebb hagyományos-nukleáris integráció biztosítása ne törje le a határvonalat a nukleáris és a hagyományos háború között, és ne növelje a nukleáris jelzéseket a hagyományos műveletek során.
Az elrettentés ugyanakkor önmagában nem csökkenti a nukleáris veszélyeket, és megerősíti az Egyesült Államok fegyverzetellenőrzési és kockázatcsökkentési elkötelezettségét. Összességében a 2022-es NPR sokkal pozitívabb képet fest a fegyverzet ellenőrzéséről, mint a Trump-adminisztráció nukleáris stratégiája. A következtetés az, hogy
az Egyesült Államok stratégiájában.
Az NPR-ben vázolt számos összetett tevékenység közül több már zajlik is. A stratégia közzétételével a Pentagon elkészíti majd a végrehajtási tervet, amely meghatározza a jövőben végrehajtandó döntéseket.
Borítókép: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata