A gyarmatosító franciákért harcoltak a saját népük ellen, majd Franciaország magukra hagyta őket: végre bocsánatot kért Macron elnök

Az államfő ígéretet tett egy úgynevezett helyreállítási törvény elfogadására is, amelynek alapján kártérítést kaphatnak a kisemmizett veteránok.

A bejelentést elemzők történelminek értékelték, miután egyértelműen szakít azzal a kétértelmű emlékezetkultúrával, amelyet a francia politika az elmúlt hatvan évben gyakorolt Algériával kapcsolatban.

„A veteránoknak szeretném kifejezni a hálámat: nem felejtjük el őket. Elnézést kérek, és nem felejtjük el őket” – mondta Macron az elnöki hivatalban rendezett ünnepélyes megemlékezésen, a veteránok, leszármazottaik, és az őket képviselő egyesületek képviselői előtt. Ígéretet tett arra, hogy a parlament még az év vége előtt elfogad egy helyreállítási törvényt, amelyben Franciaország kifejezi háláját az úgynevezett harkiknak, az algériai veteránoknak.

„A harkik tiszteletét be kell vésni a nemzeti történelembe” – hangsúlyozta az elnök, aki szerint „a sebeket az igazság kimondásával, emlékezeti gesztusokkal és igazságtétellel” kell beforrasztani.  

Francois Hollande előző államfő 2016-ban már elismerte a francia kormányok felelősségét, amiért magukra hagyta a harkikat. Emmanuel Macron szerint azonban a nemzet elmulasztotta a feladatát azzal, hogy mostanáig nem kért elnézést tőlük.

Az algériai függetlenségi háborúban 1954 és 1962 között mintegy 200 ezer algériai harcolt Franciaország oldalán az algériai nacionalistákkal szemben. A háborút követően többségük véres leszámolás áldozata lett Algériában, miután a francia kormány magukra hagyta őket. Mintegy 60 ezernek családostul sikerült a hazatelepített francia telepesek közé vegyülve átszöknie Franciaországba, de úgy érezték, hogy a francia politikai elit elárulta őket. Jelenleg is kisemmizve érzik magukat, amiért veszteségeiket a francia állam a mai napig nem ismerte el.

Akiknek sikerült átjutniuk Algériából Franciaországba, azokat nem kezelték egyenjogú állampolgárként, hanem az ország déli vidékein, méltatlan körülmények között, menekülttáborokba zárták, az integrációjukat hosszú időre megnehezítették, miközben a francia kormány elkezdett algériai vendégmunkásukat az országba hívni, akik akkoriban a nagyvárosok menti sátortáborokban éltek.

A köztársasági elnök által életre hívott munkacsoport 2018 júliusában szolidaritási alap létrehozását javasolta mintegy 40 millió eurós összegben a veteránok és leszármazottjaik kártérítésére, de az összeget az algériaiak egyesületei kevesellték, s jelezték: folytatják a küzdelmet az üldöztetéseik és az elszenvedett károk teljes elismeréséig.

A francia elnök bocsánatkérése után öt nappal ünnepli Franciaország a harkik nemzeti emléknapját, amelyről 2003-ban született törvény. A megemlékezéseket Dél-Franciaországban tartják, ahol a veteránok és családjaik többsége él. Számuk több százezerre tehető.

„Emmanuel Macron választási nagyvonalúsága nem állítja helyre az évtizedekig tartó megvetést” – írta a Twitteren Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje a hét hónap múlva esedékes francia elnökválasztásra utalva.

(MTI, címlap: a francia munkaadók távozása következtében munkanélkülivé vált, munkára váró rakodó munkások az 1962. július 5.-én függetlenné vált egykori francia gyarmatállam fővárosának kikötőjében. A több mint 130 éves gyarmatosítás és az 1954 és 1962 közötti függetlenségi háború után önállóvá vált ország megkezdte a gazdaság és a hétköznapi élet újbóli normalizálását.
MTI Fotó: Fényes Tamás)