Így támadta korábban a Telex újságírója a Nobel-díjas Krausz Ferencet
Joób Sándor 2019-ben még élesen bírálta a kormány döntését egy tudományos támogatás kapcsán.
Technikailag ez úgy működne, hogy a korosodó cégtulajdonos kijelöl egy alapítványi kuratóriumot, s az alapító okiratban rögzíti azokat a célokat, amelyeket követendőnek talál.
„Eddig csak az adókönnyítésekkel operált a kormány. Miért gondolja, hogy új lehetőségekkel is támogatni kell a magyar kkv-ket?
Nem minden, amit a számok világával lehet elérni. Bár a kkv-k számára kedvező számokra is érdemes pár pillantást vetni. Ma már látható, mit értünk el az adóterhek csökkentésével: a társasági adó 19-ről 9 százalékra, a cégek teljes adóterhelése 52-56 százalékról 39 százalékra csökkent. Az élet azonban más számokkal is szembenézésre kényszerített minket: a vállalkozói szférából számos jelzést kaptunk arról, hogy kezdenünk kell valamit azzal az élethelyzettel, hogy a rendszerváltás környékén cégeket alapító tulajdonosi kör tagjai lassan közelíteni kezdik a nyugdíjkorhatárt.
És azt is megtudtuk, hogy egyáltalán nem magától értetődő, hogy a cégeiket családi körben tudják tartani.
Vannak adataik arról, hogy hány ilyen cég sorsa válik kérdésessé?
Négyezer olyan vállalatról tudunk, amelyiknek az alapító tulajdonosa a nyugdíjkorhatárhoz már közel került.
Mi annak örülnénk, ha családon belül maradna a vállalkozás. De ha ez nem megy, akkor még mindig az a legjobb, ha a magyar kormány segít abban, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Ezek szerint két megoldásban is gondolkodnak?
Igen. Ha az adott magyar céget nem viszi tovább a cégtulajdonos családja, akkor még mindig érdemes megpróbálni, hogy a cég magyar menedzsmentje kerüljön tulajdonosi pozícióba. Ezt elősegítendő léteznek megfelelő pénzügyi eszközök. Ezek fedezetét a magyar kormány kész megteremteni. A másik megoldás, az alapítványi háttér megteremtése pedig egy nemzetközi példa átültetése a hazai gyakorlatba. Csak hogy a közismert Bosch cég példájával éljek: náluk 92 százalékban egy alapítvány, a Robert Bosch Alapítvány tulajdonolja a céget, s a maradék rész csak a családé. Ezt a modellt tudjuk hamarosan kiterjeszteni a kkv-k körére is.
Technikailag ez úgy működne, hogy a korosodó cégtulajdonos kijelöl egy alapítványi kuratóriumot, s az alapító okiratban rögzíti azokat a célokat, amelyeket követendőnek talál.
Az ehhez szükséges törvénymódosítások a terveink szerint már tavasszal az országgyűlés elé kerülnek.”