Kormányátalakítás energiaválság idején

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

Az Orbán-kabinetek történetében nem túl gyakori, ám korántsem példa nélküli kormányátalakítás első lépése egy miniszteri lemondás volt. Érdemes felidézni: Palkovics László távozási szándékáról nem először lehetett most hallani, igaz, tavaly januárban a tárcavezető ezt határozottan cáfolta. A miniszter akkor lapunknak adott interjújában leszögezte: „abban biztosan nem leszek partner, hogy bárki légből kapott találgatásokkal bomlassza a magyar kormány egységességét”. Palkovics a választás után is kormánytag maradt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyett a némileg átalakított portfóliójú Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) vezetését kapta feladatul. Fontos változás volt, hogy miután a Kásler Miklós idején meggyengülő Emberi Erőforrások Minisztériumától „megszerezte” a felsőoktatás igazgatását, a tavaszi változásokat követően a teljes ágazat a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium­hoz került.

Majd november elején kiszivárgott sajtóinformációk szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára Orbán Viktor egy önálló energiaügyi tárca létrehozásáról döntött, ám azt már Palkovics László nem vállalta, hogy a jövőben egy „karcsúsított minisztériumot vezessen”. Alighanem mindennek tudható be, hogy a lemondás ténye már a bejelentést megelőző héten kiszivárgott, mégpedig a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület Facebook-oldala által. Ezt a szakmai szervezetet jóval korábban, 2010 előtt még az a Vitézy Dávid vezette, aki a Budapesti Közlekedési Központ és egyéb megbízatások után idén Palkovics mellett kötött ki államtitkárként. Miután a lemondás tényét november 14-én hivatalosan is megerősítette Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, egyúttal az is eldőlt, hogy a közlekedés ügye a TIM-től a Lázár János által vezetett tárcához került, Vitézy is bejelentette lemondását.