A film egy homoszexuális fiú kiközösítéséről szól, és a Duna-deltában játszódik.
Nyitókép: Sortiraparis.com
A brazil Karim Aïnouz legújabb filmjének 12 percen keresztül tapsoltak a 77. cannes-i filmfesztiválon. A Motel Destinót jelölték a fődíjra, azaz az Arany Pálmára, illetve a fesztivál LMBTQ-díjára, az ún. Queer Palm-ra is – írja az Origo.
Karim Aïnouz legújabb filmjében egy brazil szexmotel, azaz egy alkalmi légyottokra fenntartott olcsó szálláshely a fő helyszín, ide menekül egy fiatal bűnöző, akinek megölték a testvérét, és itt kezd viszonyba, valamint keveredik szerelmi háromszögbe a motel tulajdonosával és feleségével.
A Motel Destinót a „felvilágosult kritikusok” a 77. cannes-i filmfesztivál legerotikusabb és legpolitikusabb filmjeként ünneplik,
főleg, mivel nem csak tömény szex, epilepsziás rohamok kiváltására képes neon-villogás, de bűnözők és LMBTQ-téma is van benne.
Az ún. Queer Palm-ról viszont lecsúszott, mert az LMBTQ-filmeknek fenntartott különdíjat a román Emanuel Parvu Három kilométer a világ végéig című filmje nyerte meg.
Emanuel Parvu román rendező újonnan érkezett a hivatalos versenyprogramba.
Díjnyertes filmje egy fiatal homoszexuális személy kiközösítéséről és molesztálási kísérletéről szól egy távoli faluban, a romániai Duna-deltában.
A történet szerint a fiatal Adi (Ciprian Chiujdea) kijön egy szórakozóhelyről, és találkozik egy fiúval. Amikor azonban hazatér, az arcán és testén ütésnyomok láthatók. Kiderül, hogy homoszexualitása miatt verték meg, amit eddig titokban tartott.
A filmben váltakozva látjuk az apát, aki megpróbálja megérteni, hogy a fia miért kezdett a férfiakhoz vonzódni, illetve az anyát, aki megpróbálja az alkoholra fogni a helyzetet.
Persze a kereszténységnek való odaszúrás sem maradhat ki az LMBTQ-díjnyertes filmből:
a történetben a helyi pap azt feltételezi, hogy Adi vonzalma a férfiakhoz a Covid-járvány elleni védőoltás eredménye, és azt tanácsolja neki, hogy tegyen a párnája alá egy Bibliát, hogy kiszálljanak belőle a gonosz szellemek.
Aurora itt nem állt meg: szabadságot követelt Palesztinának, Kongónak, Szudánnak, Libanonnak, Szíriának és Ukrajnának, LMBTQ-zászlót lengetett, és büszkeségét fejezte ki a Pride kapcsán.
A történetben több szál is összefonódik: a két férfi el akarta hagyni Ukrajnát, az eset kapcsán pedig még a Kyiv Independent is az EU által képviselt LMBTQ-jogokra hivatkozik.
Utána kiment egy másik demonstrációra is, ott nem bántották.
Egy, a Budapesti Büszkeség felvonuláson megkérdezett pedagógus is azt felelte munkatársunknak, hogy már óvodáskortól javasolt lenne véleménye szerint a gyermekek érzékenyítése a témában.
Megerősítette a Mandiner számításait.
„Nem látom magam előtt, hogy valaha még kezdő leszek a nemzeti csapatban.”
Magyarország már nem különutas, hanem egy szélesebb uniós trend része lett – fogalmazott lapunknak adott interjújában Maria Vlachadi.
