A kreatív iparral lehet megnyerni a jövőt, a kreatív dolgozóknak ezért meg is kell szervezniük magukat – hangzott el a Brain Bar Budapest technológiai fesztiválon. A kreatív ipar jövője, az okos technológiák térnyerésére és a „smart city”, vagyis az okos város ideájára fűztek fel egy sor előadást a budapesti Brain Bar fesztiválon. A technológiából születő szebb jövőre koncentráló seregszemlén kiderült: nem csak egy üres frázisról, hanem egy életünket jobbá tenni képes folyamatról van szó.
A magát „jövőálmodóként” meghatározó Brain Bar Budapest fesztivál első napján egy sor előadás foglalkozott városi tereink, s benne az emberi közösségek és a közlekedési eszközök okos technológiával való fejlesztésével.
Visszacsatolást!
Rob Wilmot brit techvállalkozó, a Crowdicity projekt alapítója arról beszélt, hogyan lehet az emberek által és az emberek javára használni a crowdsourcingot, vagyis a tömeges, csoportos részvételt, visszajelzést egy cég vagy egy közösség életében, technológiai eszközök segítségével. Szerinte az a lényeg, hogy az innovációk hívják elő az emberekből az ötleteket. Wilmot úgy látja, nagy probléma az, hogy az emberek tömegei tele vannak ötletekkel, javaslatokkal, de ezt különböző okokból nem tudják eljuttatni, megosztani az illetékesek és a közösségeik felé, legyen szó a munkahelyről, egy szomszédságról vagy városokról, mozgalmakról. „Túl sok ötlet nem valósul meg” – fájlalta a brit techguru.
Mint elmondta: világunk, társadalmunk alapvetően hierarchikusan épül fel, amiben mi, a tömegek vagyunk alul. Míg a görög poliszokban jól működött a demokrácia, hiszen az agórán volt lehetőség eszméket cserélni és tömegesen dönteni fontos kérdésekről, a későbbi évszázadokban kihalt ez a demokratikus berendezkedés. Wilmot felhozta példának a viktoriánus Brit Birodalmat, ahol a rendszer egyfajta tanító gépezet volt, ahol kiképezték a birodalom működtetéséhez szükséges szakembereket. „Ez egy bürokratikus gépezet volt, aminek lényeges eleme volt, hogy ne kérdezzen az ember.”
Wilmot úgy látja: manapság minden szinten, így a cégeknél is szükség lenne a valódi visszacsatolásra, hogy mindenki megoszthassa ötleteit, javaslatait az egész közösséggel. Szerinte a felgyorsult világban nincs idő az átgondolásokra, a javításokra, és mindig van kifogás, mi miért nem történik meg. De most már számos példát lehet hozni a világból, hol miként próbálnak döntéshozók igényeket felmérni, inspirációt szerezni és végül valóban dönteni fontos kérdésekben a tömegek visszacsatolása után. Rio de Janeiro idén olimpiát rendez, és a városlakók elküldhették ötleteiket az olimpiáról és a kapcsolatos fejlesztésekről. Kiválasztották a húsz legjobb ötletet, és azokból 17 már megvalósítás alatt van. A természetvédő WWF szervezet is több millió dollárt költött már nyitott közösségi ötletbörzék szervezésére és a befogadott ötletek megvalósítására. Wilmot részt vett korábban egy brit kezdeményezésben is, amelyben a különös brit közjogi rendszer reformjára, az alkotmánytól a pénzügyeken keresztül magáig a monarchiáig vártak ötleteket minden hétköznapi embertől.
Okosodik a BMW is
A blokk második előadásában Michael Knudsen, a BMW Stratégiai Mobilitási Szolgáltatások nevű egységének vezetője beszélt arról, hogyan készül az új technológiai forradalomra a német autógyártó cég. Knudsen szerint az új technológiák számos városi problémára megoldást tudnak nyújtani, a közlekedési dugóktól a szennyezésen keresztül a parkolóhelyek hiányáig. A BMW úgy látja, nem kell több autó már a városi utcákra, és új megoldásokra van szükség a zsúfoltság enyhítésére. A cég igyekszik az elektromos autót használók minden igényét kielégíteni, de csak az elektromos autókra koncentrálni nem elegendő: egész szolgáltatási szektort kell kiépíteni az okos technológiai megoldásokra. A BMW elindított a Drive Now carsharing (autómegosztó) szolgáltatást, amivel az emberek egymás igényeihez alkalmazkodva együtt, egymás autóival utazhatnak A pontból B pontba. De a carsharing is csak egy eleme egy város holisztikus szolgáltatási komplexumának.
Michael Knudsen kiemelten beszélt a városi parkolás problematikájáról. Adatok szerint a városi csúcsidők forgalmának 30-40 százaléka a parkolóhelyet kereső autók keringéséből áll. Az előadó arról beszélt: ma a parkolás egy fáradságos folyamat, de okos megoldásokkal racionalizálni lehetne a működést. Lehetne például előfoglalni a parkolóhelyeket, de természetesen a carsharing terjedésével az autók száma is csökkenthető. És azt se felejtsük el, hogy egy autótulajdonos a kocsiját átlagosan napi egy órát használja, tehát tényleg elég nagy luxus egy kocsi fenntartása minden velejáró fáradsággal egyetemben. A helyzet enyhülése érdekében párbeszédre van szükség a városvezetés, a lakosság, a tömegközlekedési cégek és az autóipar között.
Mindent megosztani
A holland Marthinj Pool, a Space and Matter építészcég alapítója a városi terek okos fejlesztéséről adott elő. A holland szakember Magyarországon is aktív: projekteket indítottak Budapesten, a VII. kerületi bulinegyedben, a zuglói lakóövezetben és ma eléggé lepukkant Népszigeten, megvizsgálva, hogyan is lehetne jól fejleszteni ezeket a környékeket. Mint elmondta, Magyarországon sok kezdeményezéssel találkozott, de általános jellemző az optimizmus hiánya, valamint a bürokratikus és politikai akadályok, nehézségek megléte.
A kocsmanegyedes projektben átgondolták, hogy a divatos romkocsmák hogyan tudnának aktívan kapcsolódni a környék valódi közösségeihez. A Szimpla például a közeli környéken biztosít lakhatást a dolgozóinak. Zuglóban egy üresen álló, lepusztult raktárépületet és környezetét álmodták újjá, hogy egy élő és izgalmas közösségi teret alkossanak a környéken élők számára. Egy raktárból és környezetéből piacot, koncerthelyszínt, közparkot, szabadidős parkot lehet kialakítani, ha megvan hozzá az akarat és persze a pénz. De Magyarországon sokszor nehezen valósul meg egy ilyen projekt – ismerte el a holland építész
Pool sikeres holland példákat is bemutatott egy hajódokk közösségi célú átalakítására, többek között úszó lakások felépítésével; de tetőtéri közösségi kertekről is beszélt előadásában.
Kreatív mozgalmat!
A Budapest Bar tematikus blokkját záró John Kampfner, a Creative Industries Federation igazgatója mozgalmi, mondhatni forradalmi hangulatú beszédet tartott. Szerinte itt az ideje annak, hogy a sokak által félreértett avagy negligált kreatív ipar is megszervezze magát, és akár politikai erőként is fellépjen a közéletben. Szerinte a kreatív ipar egyre inkább meghatározza a fejlett világot, az építészettől a művészeteken át a médiáig. A politikusok még úgy látják, hogy ez egy „szoft” szektor, ami nincs egy súlyban a „valódi” gazdasággal, pedig ezé a szektoré a jövő. „Politikai erőt kell felmutatnunk a tévésektől a kézművesekig!” – mondta Kampfner. Úgy látja, a jövő a városoké, a városokon belül pedig a kreatív szektoré, Cardifftól Kolozsvárig. A kreatív ipar súlyáról meg kell győzni az infrastruktúrák gazdáit is, hogy ők is a helyén kezeljék ezt a szektort.
John Kampfner szerint a jövő életformája sokak számára a szabadúszó életmód lesz. Ráadásul pont a kreatív iparban fog a legkevesebb munkahely elveszni a következő évtizedekben, amikor is egyre több munkakör válik az automatizáció, a robotizáció áldozatává. Szerinte nem elég a kreatív dolgozók individuális lébecolása: szerveződni kell. Kampfner végül leszögezte: „A kreatív ipar segíti a legjobban a jövő megnyerését”.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Hat hónapig egyetlen új páncélozott harcjárműre sem adott le rendelést saját védelmi ipari vállalatainak az ukrán vezetés.
A Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású válogatott Romániát győzte le a döntőben.
Tulajdonosi-résztulajdonosi felelősségből Mészárosnak lehetne tennivalója. De ők nem így gondolják. Pénz nem jön, lapok sokaságát csukják be.
