Nyolcvan-száz éve nem láttak fényt azok az arisztokrata-portrék, amelyeket most állítottak ki a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, és amelyekből többet restaurálni is kellett. A kiállított képek Kolozsvár első civil szervezete, az 1833-ban alakult Kolozsvári Casino székházának a falait díszítették.
A nagyközönség elől csaknem egy évszázada elzárt, 19. századi erdélyi arisztokrata portrékból nyílt kiállítás szerdán a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, amelynek igazgatója morális jóvátételnek nevezte a restaurált festményeket bemutató tárlatot.
Lucian Nastasa-Kovács szerint nemcsak képzőművészeti, hanem történelmi szempontból is fontos a kiállítást, mert – mint fogalmazott – olyan személyiségek nagy méretű festett portréit csodálhatja meg a közönség, akiknek Kolozsvár mai arculatát is meghatározó épületeket köszönhetünk.
„Ezek a portrék nem láttak fényt nyolcvan éve. Ezek a festmények szinte száz éve nem voltak közszemlére bocsátva. Nem is voltak a legjobb állapotban. A legjobb erdélyi restaurátorok munkájára volt szükség, hogy ma megint eredeti pompájukban láthassuk őket” – magyarázta Lucian Nastasa-Kovács, hogy miért jelent jóvátételt a tárlat.
Pásztor Csenge Bíborka, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum raktárában csaknem négyszáz erdélyi személyiség portréja található meg. A szerdán megnyílt kiállításra ezek közül kilencet sikerült restaurálni.
Az első portré Széchenyiről készült
Amint Vekov Károly történész a megnyitón elmondta, a kiállított képek Kolozsvár első civil szervezete, az 1833-ban alakult Kolozsvári Casino székházának a falait díszítették. Az egyesület az erdélyi arisztokrácia szervezete volt. Az első portrét Széchenyi István grófról – halálakor – Barabás Miklóstól rendelte meg a Casino. Ezt követően azonos méretben az egyesület alapítóinak a portréit készíttették el olyan művészekkel, mint Vastagh György, Kőváry Endre vagy Venceslav Melka.
A most nyílt kiállításon a Széchenyi-portré mellett báró Bánffy Dániel (1812-1888), gróf Kendeffy Ádám (1795-1834), báró Wesselényi Miklós (1795-1850), báró Wesselényi Ferenc (1807-1885), gróf Mikó Imre (1805-1870), báró Kemény Domokos (1807-1885), gróf Lázár Miklós (1819-1889) és Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) portréját láthatja a közönség.
Kolozsváron a 19. században a nemzeti közművelődés előmozdítására két magyar kaszinó létesült, az egyik volt a Kolozsvári Casino, ami főleg a nemességnek szólt, a másik pedig a polgári személyek részére létrejött Nemzeti Kaszinó Kolozsvárt. Mindkettő sikeresen működött a második világháború utáni kommunista hatalomátvételig. 2004-ben a Kolozsvári Casino újra megalakult.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A belszélgetőpartnerek a kormányt bírálták elnyomásért, ám a közönség első kritikus kérdésére ők maguk reagáltak lekezelően és agresszívan.
XIV. Leó szerint a mozi kötelessége bemutatni a világ sebeit – és ellenállni az algoritmusok diktátumának.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Százötven éve, 1875. november 13-án született az Arad megyei Magyarpécskán a magyar kultúrpolitika egyik legnagyobb alakja.
Fegyir Sándor azt is elárulta, teljesítik-e a magyar kormány összes feltételét az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Csillag Istvánban egyszerre van jelen az SZDSZ-es flegma gőg és a népnyúzó bolsevik.
A titkosszolgálattal összefogva talicskázta ki a román elit a pénzt egy fertőtlenítőszer-gyáron keresztül – aztán tíz éve leégett a Colectiv klub, és sorra haltak meg a kórházban az égési sérültek az elégtelen fertőtlenítés miatt.
