Erdélyi magyar arisztokraták száz éve nem látott portréiból nyílt kiállítás Kolozsváron

A nagyközönség elől csaknem egy évszázada elzárt, 19. századi erdélyi arisztokrata portrékból nyílt kiállítás szerdán a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, amelynek igazgatója morális jóvátételnek nevezte a restaurált festményeket bemutató tárlatot.

Lucian Nastasa-Kovács szerint nemcsak képzőművészeti, hanem történelmi szempontból is fontos a kiállítást, mert – mint fogalmazott – olyan személyiségek nagy méretű festett portréit csodálhatja meg a közönség, akiknek Kolozsvár mai arculatát is meghatározó épületeket köszönhetünk.

„Ezek a portrék nem láttak fényt nyolcvan éve. Ezek a festmények szinte száz éve nem voltak közszemlére bocsátva. Nem is voltak a legjobb állapotban. A legjobb erdélyi restaurátorok munkájára volt szükség, hogy ma megint eredeti pompájukban láthassuk őket” – magyarázta Lucian Nastasa-Kovács, hogy miért jelent jóvátételt a tárlat. 

Pásztor Csenge Bíborka, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum raktárában csaknem négyszáz erdélyi személyiség portréja található meg. A szerdán megnyílt kiállításra ezek közül kilencet sikerült restaurálni.

Az első portré Széchenyiről készült

Amint Vekov Károly történész a megnyitón elmondta, a kiállított képek Kolozsvár első civil szervezete, az 1833-ban alakult Kolozsvári Casino székházának a falait díszítették. Az egyesület az erdélyi arisztokrácia szervezete volt. Az első portrét Széchenyi István grófról – halálakor – Barabás Miklóstól rendelte meg a Casino. Ezt követően azonos méretben az egyesület alapítóinak a portréit készíttették el olyan művészekkel, mint Vastagh György, Kőváry Endre vagy Venceslav Melka.

A most nyílt kiállításon a Széchenyi-portré mellett báró Bánffy Dániel (1812-1888), gróf Kendeffy Ádám (1795-1834), báró Wesselényi Miklós (1795-1850), báró Wesselényi Ferenc (1807-1885), gróf Mikó Imre (1805-1870), báró Kemény Domokos (1807-1885), gróf Lázár Miklós (1819-1889) és Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) portréját láthatja a közönség.

Kolozsváron a 19. században a nemzeti közművelődés előmozdítására két magyar kaszinó létesült, az egyik volt a Kolozsvári Casino, ami főleg a nemességnek szólt, a másik pedig a polgári személyek részére létrejött Nemzeti Kaszinó Kolozsvárt. Mindkettő sikeresen működött a második világháború utáni kommunista hatalomátvételig. 2004-ben a Kolozsvári Casino újra megalakult.