A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Történettudomány és levéltárak címmel konferenciát rendez kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI) és a Magyar Nemzeti Levéltár.
A konferencia megrendezésének egyik oka, hogy a levéltáraknak „a rendszerváltás, majd az ezredforduló után megváltozott a szerepük”, illetve különösen az utóbbi évek átszervezései nyomán tovább változott a helyzetük, a szervezeti változások pedig „döntően befolyásolják a szakma jövőjét” – közölte az intézet az MTI-vel.
A rendezvényen számba veszik a levéltáraknak az informatika, valamint a történész szakmán kívüliek felé nyitás lehetőségét. A másik téma a levéltáros szakma történettudományhoz viszonya, ugyanis „számos, különféle történeti irányzat alakult ki a 20. század második felében, amely a levéltárhoz mint a legfontosabb történeti források gyűjtőhelyéhez különféleképpen viszonyul”.
A kommüniké kitért arra, hogy a történész szakma polarizált, a levéltári forrásokhoz való viszony is sokféle, korábbi, egységesnek tűnő értékelésük, megbecsültségek változik. A konferencián kísérletet tesznek annak meghatározására, mit nyújthat a levéltár a 21. századi modern történettudománynak, illetve a különböző történetírói iskoláknak.