Teljes a káosz Romániában

Románia májusban elnököt választ. Már megint. Novemberben egyszer már nekirugaszkodott a feladatnak, ám csúfos kudarc lett a vége. A szélső­jobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) fészkében nevelkedő háromfejű sárkány egyik fejét ősszel levágta a választási bizottság és az alkotmánybíróság: Diana Iovanovici-Șoșoacăt, az SOS Románia párt elnökét eltiltotta az indulástól. Egy másik fej, a Călin Georgescu-féle kör hirtelen nagyobbra nőtt, mint valaha. Olyannyira, hogy a „dák” és alufólia sisakos seregeket maga mellé állító, a Fiatal Emberek Pártját (POT) de facto vezető, oroszbarátsággal is vádolt politikus megnyerte a november 24-ei első fordulót. Ekkor őt is semlegesítették: elsősorban a kampányfinanszírozási szabálytalanságok és az orosz befolyásolás gyanúja miatt eltiltották az indulástól a második fordulóban. Ugyanis Georgescu úgy nyerte meg az első fordulót, hogy nulla lej kampányköltést vallott be, miközben több ezer TikTok-profil biztatta a románokat, hogy voksoljanak rá. A jelölt és hívei a demokrácia halálaként értékelték a lépést. Az alkotmánybíróság végül érvénytelenítette a teljes első fordulót, és új elnökválasztást rendelt el 2025. május 4-ére és 18-ára ütemezve.

A sárkány két feje aztán megpróbált visszanőni. Georgescut eközben azért is szorongatta a főügyészség, mert nyilvánosan dicsőítette a nácibarát véreskezű diktátort, Ion Antonescut; utóbb két hónapra hatósági felügyelet alá is került – több támogatóját hazaárulás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték –, február 26-án pedig előállították. Március derekán fasiszta szervezetek népszerűsítése, az alkotmányos rend elleni uszítás és illegális kampányfinanszírozás gyanújával indult eljárás ellene, csak hogy teljes legyen a csomag.

Sem az SOS Románia, sem a POT vezére nem hagyta ennyiben a dolgot, mindketten igyekeztek elkúszni az újabb megméretés startmezejéig, ám megint kizárták őket. Georgescu kapcsán lapunknak Pataky István, a Maszol főszerkesztő-helyettese azt mondja, hogy a támogatói hátteréről ugyan nincsenek biztos információk, sokan azt gyanítják, hogy az egykori Securitate bizonyos körei, illetve titkosszolgálati szervek aktív és nyugalmazott tisztjei állhatnak mögötte. Șoșoacă jelöltségét március 15-én utasította el a választási bizottság, ő még fellebbez.

Mint azt megszokhattuk, az egész szimpatizáns­-hadsereg tüntetni indult, követelve a politikai maffia elszámoltatását. A választási bizottság bukaresti központjánál tartott nagy felvonulás erőszakba torkollott. A hívek a burkolatból felszedett kővel és petárdával dobálták meg az irodát védő csendőröket, sokan megsérültek, mire kiszorították őket a térről. Válaszul Bukarestben és több nagyvárosban Európa-párti tüntetéseket tartottak.

Igen ám, de ekkorra már tényleg Georgescu vált a legnépszerűbb jelöltté, olyannyira, hogy valószínűleg ismét megnyerte volna az elnökválasztást. A többi jelölt közül egyedül Crin Antonescu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közös jelöltje rúghatott volna labdába. Az Avangarde intézet szerint őt 38, a szélső­jobboldali jelöltet 39 százaléknyian támogatták. Olyan kutatás is volt januárban, amely Georgescu népszerűségét 41 százalék fölé mérte, ellenfeleiét pedig mind 20 százalék alá.

Ismét indul a progresszív Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, és előkerült függetlenként Victor Ponta exkormányfő, a Pro România párt korrupciós ügyekkel terhelt múltú vezetője. Aztán pénteken a hivatalban lévő bukaresti polgármester, a matematikus Nicușor Dan is beadta jelöltségét, szintén függetlenként, „Becsületes Románia” szlogennel.

A szélsőjobboldalnak már csak egy erős feje maradt, George Simion, az AUR elnöke, akinek a jelöltségét hétfőn szabályszerűen iktatta a választási bizottság, az óvásokat pedig elutasította. De közben a Georgescu-fej ismét nőni kezdett, igaz, kevésbé harapós verzióban: indulni kíván a POT elnöke, Anamaria Gavrilă is, akit azért mozgósítottak, hogy ha a hatóságok elutasítanák Simion jelöltségét, akkor is legyen kire szavazniuk az ultranacionalistáknak. Ha lesz visszalépés a szélsőjobboldalon, akkor sokkal valószínűbb, hogy ő száll ki Simion javára, mint fordítva.

Egyelőre mindketten porondon maradtak, és az AtlasIntel köz­vélemény-kutató intézet által készített, 

A kutatás szerint a szélsőjobboldali jelölt a szavazatok 30,2 százalékával győzne, 25,5 százalékot kapna Nicușor Dan, és csak a harmadik helyre futna be Crin Antonescu 17,7 százalékkal. Victor Ponta támogatottsága 9,2, Elena Lasconié 3,9 százalékos.

Pászkán Zsolt politikai elemző lapunk kérdésére úgy vélekedik, Nicușor Dant túlértékelik, „olyan, mintha Magyarországon Karácsony Gergely indulna az államfői posztért”. Szerinte Antonescu áll a második helyen a szélsőjobboldal jelöltje mögött. Kérdés, a soviniszta tábor melyik arca lép vissza. Sok Georgescu-támogató bojkottal fenyegetett a választási iroda döntése miatt, és elképzelhető, hogy Șoșoacă is erre szólítja fel híveit. George Simionnak – vagy Anamaria Gavrilănak – nagyon kell küzdenie, hogy maga mögé állítsa a „Georgescu-árvákat”, fejtegeti a szakértő.

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy hiába nyeri az első fordulót Simion, a centrista jelölt – Dan vagy Antonescu – nagyobb eséllyel szerezheti meg a végső győzelmet, mivel szélesebb választói rétegeket tud megszólítani. Pászkán úgy véli, egyéb változó híján Antonescu lehet a befutó, ha sikerül bejutnia a második fordulóba, mert a szélsőségeseknek már nincsenek tartalékaik az egyébként ijesztő, 3,5 milliós voksszámhoz képest, tehát a korábbival azonos részvétel mellett alul fognak maradni.

A politikai elemző nagy hibának tartja a hatalom részéről, hogy Georgescu kizárásával lendületet adott a szélsőjobboldali erőknek, még úgy is, hogy az elnöki poszt javarészt szimbolikus. Úgy véli, Antonescura egy Dan–Lasconi-paktum jelenthet veszélyt, mert azzal kiszoríthatják a második fordulóból. „Ha két radikális globalista megegyezik valamelyikük visszalépéséről, akkor egy radikális globalista jelölt áll majd szemben egy radikális nacionalistával” – jegyzi meg.

Látható, hogy Crin Antonescu igyekszik gesztust tenni a magyarságnak, miután Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kiállt mellette. Március 15-ére időzített üzenetében például arról értekezett, hogy a közös értékek, mint a szabadság, a méltóság és az igazság, összekötik a két népet, s hogy fontos a kölcsönös tisztelet. Olyanokat is mondott, hogy „Románia nemcsak a románok hazája, hanem a magyar közösség otthona is, amely nélkül az ország kultúrája, nyelve, hagyományai és életereje szegényebb lenne”. Körútja sepsiszentgyörgyi állomásán közölte, a románoknak meg kellene érteniük, hogy hozzájuk hasonlóan a romániai magyarok is jó állampolgárai Romániának, és tisztelni kellene a magyar identitásukat. Még kósza elméleti engedményt is tett: azt mondta, a kulturális autonómiával mint az identitásmegőrzés eszközével nincs problémája, de a területi autonómiával, amennyiben sérti a román állam egységét, nem ért egyet. Azt is kijelentette: „Mindenki megszokta, hogy Székelyföld létezik.”

Persze a nála rosszabbul álló Victor Pontának sem kellett több, azonnal lecsapott a lehetőségre, beleszállt ellenfelébe, és elismételte a klasszikus mantrát az alkotmányból az egységes és oszthatatlan nemzetállamról. Kijelentette: az államfőnek „csak Romániát és a románokat kell előtérbe helyeznie”.

Pászkán Zsolt szerint Antonescu, ha korábban voltak is a mostaniakkal ellentétes kijelentései – ahogy tulajdonképpen szinte minden román politikusnak –, a magyaroknak tett gesztusaiban túlmegy a szokásos szinten, így nem elképzelhetetlen, hogy jócskán kap magyar voksokat. Főleg abban az esetben, ha a második fordulóba ő jut be és Simion; 

Az ismeretlen múltú Gavrilă ellenében kevésbé menne a magyarok mozgósítása. Antonescu kapcsán a politikai elemző megjegyzi: „Nem kell hogy szeressék, de Romániának mindenképpen lesz elnöke – magyar voksokkal vagy anélkül.”

Nyitókép: Crin Antonescu a magyarokat is megszólítja centrista kampányában
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu