Jobb lett a britek élete az Európai Unión kívül? Miért veszítette el a kormányzás lehetőségét a brit Konzervatív Párt? És hogyan építheti fel magát újra? A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Fotók: Mandiner / Ficsor Márton
Amióta az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, egyszer sem kételkedett abban, hogy helyes volt a lépés?
Egyetlenegyszer sem. A nemzeti függetlenség a legfontosabb dolog. Visszaszerezni a hatalmat a saját döntéseink felett, mint az egyetlen helyes döntés – ezt léptük meg a brexittel. A baj épp az volt, hogy nem éltünk a hatalom adta lehetőséggel, és nem határoztuk el magunkat előbb. Ha a brexit után nem veszítettük volna el a választást, akkor jobban érzékelhető lett volna a két állapot közötti pozitív különbség.
Ma már az EU-ból való kilépés gazdasági és egyéb következményei is világosak. Ennek ismeretében is állítható, hogy a brexit jó döntés volt?
Igen. Rendkívüli fontosságú, hogy egy állam önálló döntéshozatali képessége teljes birtokában legyen. A mai brit kormányok szuverenitásuk birtokában bármilyen ügyben szuverén döntést képesek hozni, uniós tagállamként bizonyos kérdésekben ezt nem tehettük meg. Állandóan vitáznunk kellett azért, hogy legyen jogosultságunk a saját érdekünkben álló döntéseket meghozni.
Miközben az Unió az orosz energiától való leválásról beszél és Magyarországot kritizálják az energiafüggőség miatt, valójában Franciaország, Spanyolország és Belgium rekordmennyiségben importálják az orosz cseppfolyós gázt.
Drasztikus javaslattal állt el a jómódú nemzet a párizsi kudarcok után, hogy Los Angelesben ne maradjon érem nélkül.
A szlovák Euractivval osztotta meg hasznos magyarországi tapasztalatait.
A kereskedelmi globalizáció hanyatlásával szemben Magyarország és a kelet-közép-európai régió oázissá válhat a keleti–nyugati átjárhatóság területén. Kína ugyanazt teszi, amit az USA vagy az EU: közelebb viszi a termelést a meghódítani kívánt piachoz. Ezzel pedig önmagában senki nem jár rosszul.
Ilyen ez, amikor a demokrácia gyengeségeit kihasználva egy idegen hatalom avatkozik be a választások menetébe.
A Pásztor István-díjjal azon személyek munkásságát ismerik el, akik építik és fejlesztik a magyar-szerb kapcsolatokat.
Minden amerikai elnökválasztás sorsdöntő, hiszen a nyugati világ egyetlen igazi szuperhatalma határoz arról, ki legyen a vezetője. Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
A baloldali megmondóemberek arról próbálják győzködni a nagyérdeműt, 2010 óta nem történt még olyan, hogy az ellenzék megelőzte volna a Fideszt a közvélemény-kutatásokban. Ez önbecsapás a javából.
