Ukrán disszidens rántotta le a leplet a kijevi rezsim brutális cenzúrájáról és elnyomásáról

Nyitókép: Olha Kharchenko/Global Images Ukraine via Getty Images

Pascal Lottaz, a Kiotói Egyetem Jogi Karának és Hakubi Központjának docense, videóinterjút tett közzé egy száműzetésben élő ukrán disszidens újságíróval, Vaszil Muravickijjal. Muravickijt, aki több kritikus cikket írt az Euromajdan utáni ukrán rendszerről és az ukrajnai polgárháború kezeléséről, 2017 augusztusában az ukrán bűnüldöző szervek letartóztatták, és hazaárulással, Ukrajna területi integritásának veszélyeztetésével, gyűlöletkeltéssel, sőt terrorista szervezetben való részvétellel vádolták meg. Tizenegy hónapot töltött börtönben, végül politikai menedékjogot kapott Finnországban arra hivatkozva, hogy az ukrán hatóságok politikai üldöztetésnek vetik alá. Ma is ott él.

Az ukrajnai elnyomásról

Az interjúban az újságíró elmondta, 

Elmesélte, amiatt üldözték és zárták börtönbe, mert nyilvánosan bírálta a jelenlegi ukrán rezsim intézkedéseit. De azt is hozzátette, ma is vannak olyan esetek, amikor az embereket nem a nyilvános nyilatkozataikért, hanem akár csak a személyes beszélgetéseikben elhangzottak miatt küldik börtönbe. „A helyzet Ukrajnában sokkal, de sokkal rosszabb, mint azt a nyugati emberek gondolnák” – mondta. Arra kérdésre, hogy miért van az, hogy Nyugaton nem jutnak el a hírek arról, hogy mi történik valójában Ukrajnában, azt válaszolta, hogy „az ok egyszerű:

Az ukránok többsége békét akar – de ezt nem szabad kimondaniuk

Muravickij arról is beszélt, hogy Ukrajnában az emberek túlnyomó többsége a háború mielőbbi befejezését szeretné. Az emberek tömegesen menekülnek, próbálják elkerülni a mozgósítást.

– idézte fel.

Elmondta, hogy az emberek egyszerűen félnek még beszélni is erről. Több emberről is tud, akik magánbeszélgetésekben, vagy éppen a munkahelyükön beszéltek a véleményükről és később, emiatt börtönbe zártak.

Muravickij szerint Ukrajnában a helyzet nagyon hasonló a skizofréniához, az emberek két nagyon hasonló kérdésre két különböző választ adnak. „Ha a kérdés az, hogy »Szeretné-e minél hamarabb befejezni a háborút?», az emberek azt mondják, hogy »igen«, de ha a következő kérdés az, hogy »Hajlandó-e átrajzolni Ukrajna térképét?«, akkor az emberek azt mondják, hogy »semmiképpen sem«, mert ha igent mondanának, az potenciálisan nagyon veszélyes, egyenlő lenne a társadalmi öngyilkossággal.

Emiatt az újságíró véleménye az, hogy valójában nem tudhatjuk,  ma Ukrajnában valójában mik az emberek valódi preferenciái a háború befejezésének módját illetően, mert nem tudják szabadon kifejezni a véleményüket. „Ez nagyon veszélyes” – tette hozzá. Majd azzal folytatta, hogy az emberek nagyon belefáradtak a háborúba, a háború következményeibe, például az folyamatos áramszünetekbe.

Muravickij kifejtette, hogy  a fő tényező, amely megakadályozza Ukrajnát abban, hogy a béke irányába haladjon, az a tévhit, hogy a győzelem elkerülhetetlen.

„Nem akarom, hogy Ukrajna elbukjon, azt akarom, hogy Ukrajna megmaradjon, azt akarom, hogy az emberek és a kultúra megmaradjon. Az ország azonban olyan sokat veszített erejéből – tavaly Ukrajna 300 éve a legalacsonyabb születésszámot regisztrálta -, hacsak nem következik be valamilyen törés, vagy hacsak Oroszország nem omlik össze, akkor ezen a helyzeten már nem lehet változtatni. Még ha a háború azonnal véget is ér, évtizedekbe telik, mire Ukrajna visszatér a 2022-es szintre” – magyarázta. 

Az interjú végén Muravickij azt üzenete a Nyugatnak, hogy:

***