Politico: mintha ott sem lett volna a NATO-csúcson Macron

Nyitókép: Aurelien Morissard / POOL / AFP

Emmanuel Macron nem sok feltűnést keltett a NATO-csúcstalálkozón Washingtonban – egy olyan helyszínen, ahol általában a francia elnök szeret a középpontban lenni – írta a Politico. A lap szerint

A francia elnök egy nappal a találkozó kezdete után érkezett csak az amerikai fővárosba, és a csúcstalálkozó nagy részében szokatlanul passzív maradt. A külpolitikai nyilatkozatok helyett a belpolitikára koncentrált.

– védte védelmébe Camille Grand, a NATO korábbi főtitkárhelyettese.

A különbség szembetűnő

A tavalyi vilniusi NATO-csúcstalálkozón Macron azzal állított szövetségesei elé, hogy Franciaország SCALP nagy hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának, amire akkor még az Egyesült Államok sem volt hajlandó.

Idén még a doorstep sajtótájékoztatón sem jelent meg. Ukrajnával kapcsolatban Macronnak nem sok mondanivalója volt ezen a csúcstalálkozón. Nem ígért új légvédelmi rendszereket Kijevnek, ellentétben más szövetségesekkel, köztük az Egyesült Államokkal és Németországgal.

– mondta Jörn Fleck, az Atlantic Council Európa Központjának vezető igazgatója. „Emmanuel Macron még mindig Franciaország elnöke, még mindig nagyon erős hadserege van, amely kulcsszerepet játszik a NATO keleti szárnyán. A mostani NATO-csúcson történtek minden bizonnyal csorbítják a hitelességét és a befolyását” – tette hozzá.

Macron még az Észak-Atlanti Tanács ülésén a francia belpolitikáról beszélt. A rendezvényen igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy „a franciák úgy döntöttek, hogy kizárják azokat a szélsőséges pártokat, amelyek megkérdőjelezhették volna Franciaország Ukrajnával vagy a szövetséggel szembeni elkötelezettségét”. 

A záró sajtótájékoztatón – az egyetlen alkalom, amikor a két nap alatt megjelent a sajtó előtt – Macron elmondta, biztosította szövetségeseit, hogy „Franciaországnak világos alkotmánya van, amely lehetővé teszi a folytonosság biztosítását a külpolitikában”.

Francia vákuum

A Politico a szerint a franciaországi politikai zavarok más európai országok számára kínálnak lehetőséget, ezt jelzi, hogy David Lammy brit külügyminiszter első külföldi látogatása a Munkáspárt választási győzelme után Berlinbe vezetett, nem pedig Párizsba.

„Macron elnök személyes befolyása csökken, és Franciaország egyes partnerei hasznot kívánnak húzni a francia vezetés gyengeségéből” – mondta Alexandra de Hoop Scheffer, a németországi Marshall Fund agytröszt vezető alelnöke. „Különösen Berlin fogja továbbra is megkerülni Párizst védelmi kérdésekben, és elmélyíteni stratégiai partnerségét más európai országokkal” – tett hozzá.

A Politico felidézte, múlt héten Scholz és Donald Tusk lengyel miniszterelnök megállapodott egy közös védelmi cselekvési tervről. Az olasz Leonardo és a német Rheinmetall szintén stratégiai partnerséget írt alá – mindössze hetekkel azután, hogy az olasz óriás és a részben francia állami tulajdonban lévő KNDS közötti tárgyalások meghiúsultak.

Franciaország továbbra is az EU első számú katonai hatalma marad, de a politikai bizonytalanság kérdéseket vet fel a szövetségesek körében. „Párizs jelenleg egy fekete doboz, nagyon zavaros minden. Nagyon keveset tudunk arról, hogy mi történik” – mondta egy magas rangú európai tisztviselő a lapnak. 

Az orosz határhoz közelebbi országok azonban attól tartanak, hogy Macron legmerészebb javaslatai talán soha nem látnak napvilágot. A hét elején Gitanas Nausėda litván elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a francia elnök vitatott terve, miszerint katonai kiképzőket küldene Ukrajnába, a választások után valószínűleg nem valósul meg. 

A Politico szerint a közeljövőben nem is fog változni a helyzet, és Macron külpolitikáját beárnyékolja a belpolitikai helyzet. 

***