Lesz-e harmadik világháború?

„Lesz-e harmadik világháború, küszöbön áll-e a kitörése? – teszik fel e kérdést sokan a hazai és világsajtóban. Nem véletlenül kerül napirendre ez a téma, hiszen az orosz–ukrán háború közel hozta a fegyveres harc kierjedésének a rémét Európában. Egy német bulvárlap azzal ijesztget, hogy Oroszország és Németország között háborús helyzet alakulhat ki a közeljövőben. Egy NATO-tábornok szerint a fegyveres erőknek fel kell készülniük egy esetleges nyílt konfliktusra az oroszokkal. Még Novák Katalin magyar köztársasági elnök is arról beszélt Davosban, hogy el kell kerülnünk egy harmadik világháborút. Tényleg ennyire súlyos a helyzet, ilyen közeli a veszély?

2022 februárjában az Egyesült Államokon kívül szinte senki sem gondolta, hogy Oroszország rá fog támadni Ukrajnára. A magyar kormány sem számított erre a nemzetközi jogot semmibe vevő lépésre, hiszen annyira irracionálisnak tűnt ez a lehetőség. Ma már tudjuk, hogy a Vlagyimir Putyin által évtizedek óta uralt atomnagyhatalom elszámította magát, tévesen mérte fel a helyzetet. Azt várták, hogy az ukránok egy jelentős része örömmel fogadja őket, a másik része pedig három nap alatt megadja magát. Nem így történt: egy hónap múlva lesz két éve, hogy Ukrajna hősiesen ellenáll a sokszoros túlerőben lévő oroszoknak, és nem engedi, hogy megszállják, hogy vazallusi státuszba kényszerítsék. Az agresszor putyini birodalom pedig igyekszik alkalmazkodni a nem várt helyzethez és vívja a több százezer áldozatot eredményező, borzalmas lövészárok-háborúját, bízva túlerejében és tartalékaiban.

E példa is mutatja, hogy nem árt óvatosnak lenni a kalkulációkkal. Oroszország – ahol nincs a hatalom felett sem a politika, sem a nyilvánosság által gyakorolt kontroll, és az épületek is különösen magasak és veszélyesek lehetnek, mert minden második héten kiesik valaki az ablakból és szörnyethal – éppen ezért veszedelmes szereplője a nemzetközi közösségnek: nem kiszámítható. A világ összes atomfegyverének a 90 százalékát az USA és Oroszország birtokolja, kb. fele-fele arányban. Sem a vállalt kötelezettségeit, szerződéseit és ígéreteit, sem a nemzetközi normákat, sem az észszerű cselekvés elvárható szabályait nem tartja be. Ezért minden, a jövőre vonatkozó kalkulálható viselkedést csak fenntartásokkal lehet megfogalmazni velük kapcsolatban. A fenti paraméterek mellett is kijelenthető azonban, hogy Ukrajna megtámadása az olykor téves következtetéseken nyugvó és csak az erőpolitika szabályait ismerő orosz gondolkodásmód szempontjából is más kategória, mint konfliktusba kerülni a NATO-val. 

Az ukránokkal szemben hatalmas az erőfölényük, az atlanti szövetség esetében viszont nem ez a helyzet, ellenkezőleg. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete katonailag a világ legerősebb szövetsége. Ebben az esetben nem lehet eladni az elnöknek azt a fellengzős gondolkodásmódot, hogy három nap alatt elintézzük őket. Hiába forral tehát bosszút Putyin a »gonosz« Nyugattal szemben, itt komoly korlátokkal kell szembenéznie. Marad tehát az aknamunka, az álhírek terjesztése, a belső megosztottságokra történő rájátszás stb. Tragikus a szomszédunkban két éve zajló háború, de egyelőre alacsony a valószínűsége, hogy világméretűvé növekedjen.”

Nyitókép: Képernyőfotó