Ha már Mérő Vera is előállt egy figyelmeztetéssel, magam is megtenném: az ilyen életben sosincs köszönet
Miért érzi bárki úgy, hogy az anyák napját véleményeznie kell? Francesca Rivafinoli írása.
Védtem én már meg többször Dobrev Klárát és Varga Juditot is, mert tudja, Molnár úr, ezt hívják elvhűségnek, ha mond valamit a kifejezés önnek.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
„Molnár úr, számomra a »galambokkal sakkozni« hasonlat volt vérlázító Magyar Péter részéről, erről posztoltam is, határozott kritikát megfogalmazva. Az önök által szerintem manipulatív módon megvágott felvétel teljes szövegkörnyezete ez volt: »Mi nem százmilliárdokat költünk ilyen óriásplakátokra, nem ilyen vizuális szennyezéseket követünk el a környezet ellen, nem tudom, mikor jártatok Budapesten, én jöttem a Deák téren autóval, és egészen elképesztő, ahogy kinéz, ott lógnak a plakátok, mint a '90-es években, azt hittem, hogy erről már leszoktunk és a világörökség egyik részénél, ami úgy néz ki, mint valami bazári nem is tudom, micsoda, Szentkirályi Alexandra és a többiek ott lógnak, és ilyen különböző színekben Dobrev Klára, ilyen egészen ijesztő, gyerek lennék, vagy gyerekem lenne, lehet nem tolnám a babakocsit arra, nehogy megálljon a növekedésben.«
Ugyanezt Magyar Péter több másik alkalommal elmondta, egyértelműen az óriásplakátokkal elcsúfított belvárosokra utalva. A nemtelen karaktergyilkosság egyébként ahogy én látom, ugyanúgy áll a DK-nak, mint a Fidesznek: gyomorforgatóan. Miközben lenne mit jogosan, hitelesen is kritizálni. Várom viszont az elhatárolódást például a DK pártlapjától, a Nyugati fénytől, amely azt a gyakorlatot követi, hogy mozgóképekből vág ki kockákat, amelyen a szereplő (főleg nők) arca beszéd közben eltorzul (pont, mint a propaganda plakátjainak szándékos nőcsúfításai), de a méltóságot sértő »cikkek« és zaftos hazugságok tömegét is ide, a vállalhatatlan eszközök közé sorolom. És igen, én aztán sosem tagadtam, hogy minden, Dobrev Klárát méltányoló tiszteletem dacára a DK leszerepelt előttem, és szerintem legkésőbb az előválasztás másnapjától tökéletesen és maradéktalanul hiteltelenné vált – pontosabban: azt a kevés, megmaradt hitelét is elvesztette, hogy egy kicsit is fontos számára a kormányváltás – a szememben.
Ennek ellenére sosem jutna eszembe manipulált felvételekkel operálni és hazudozni (párszáz résztvevő, érdektelenné vált (aka: kipikkadt a lufi), emlékszik, Molnár úr? és ha már itt vagyunk, megkérdezem: ezért fizet maguknak a Fidesz vagy önerőből működnek ugyanúgy, mint a kormánypropaganda?), nekem nem okoz problémát a személyes szimpátiámtól függetlenül objektívnek maradni, sem akkor, amikor egy általam kedvelt személy hibázik, sem akkor, amikor egy általam nem kedvelt személyt igazságtalan támadás ér. Védtem én már meg többször Dobrev Klárát és Varga Juditot is, mert tudja, Molnár úr, ezt hívják elvhűségnek, ha mond valamit a kifejezés önnek. De hát ugye nem vagyunk egyformák. Minden jót.
Frissítés, lemaradt az utóirat: Mondja, Dr. Molnár Csaba, mikor kezdenek az ellenfeleik szapulása helyett a megoldásokról beszélni és arról, hogy önök mit csinálnának jobban és miként?”
Ezt is ajánljuk a témában
Miért érzi bárki úgy, hogy az anyák napját véleményeznie kell? Francesca Rivafinoli írása.