Máris tagadni kezdték az Izrael elleni Hamász-terrortámadást

Ahogy lapunk is megírta, Izrael átírta a számokat: kevesebb halálos áldozata lehetett az október 7-i Hamász-támadásnak, mint eddig gondolták. Az izraeli külügyminisztérium felülvizsgálta a korábbi adatokat, és kétszáz fővel kevesebb lehet az áldozatok száma. Ezzel párhuzamosan – ahogyan az a legtöbb népirtásnál és népirtási kísérletnél megtörténik –, most is lábra kezdtek kapni az összeesküvés elméletek: nem is történt meg a Hamász október 7-i támadása, vagy nem úgy, vagy nem direkt – hangzik a furcsa érvelés.

Természetesen nem lehet azt mondani, hogy minden részlet ismert az izraeli terrortámadás kapcsán. Most még alapvetően a háború ködével állunk szemben. A holttestek sok esetben annyira megégtek vagy felrobbantak, hogy az azonosításuk egyelőre nem lehetséges. Egyes házakban – főleg a gyerekek – testei annyira megrongálódtak, hogy izraeli régészek segítenek a csontdarabkák összeszedésében. A Hamász harcosai néha izraeli katonai vagy rendőri egyenruhában támadtak, ez is okozhatott kavarodást. A re’imi fesztiválon sok külföldi fiatal volt, őket szintúgy nehéz azonosítani.

Izrael szerint jelenleg mintegy 1200 áldozata volt az október 7-i támadásnak. 

(Az első 9/11, a második az Iszlám Állam egy iraki újoncokkal szembeni mészárlása volt 2014 júniusában Camp Speicherben). Az áldozatok többsége civil volt, míg az izraeli hadsereg honlapja szerint legalább 278 katona halt meg az Izraelen belüli harcokban, és legalább 44 rendőr esett el. 

Azóta a gázai műveletekben cikkem írásakor 46 katona esett el, ez még egyelőre amúgy elmarad a 2014-es bevonulás áldozati számától. Őket a legegyszerűbb azonosítani, hiszen DNS-mintát vesznek tőlük a bevonuláskor.

Akkor honnan ered a tagadás jelensége? Bár 

 s néha még az áldozatok közösségimédia-oldalára is posztoltak elvett telefonjaikról (azaz Izraelnek is üzent a szörnyű képsorokkal), a támadást követően a Hamász politikai vezetése tagadta, hogy az Izrael elleni támadásai során civileket, köztük gyerekeket is megölt volna, hivatalos közleménye az eseményre hivatkozva elutasította „a koholt állításokat” és a „cionista narratívát”. Moussa Abu Marzouk, a Hamász vezető tagja még interjút is adhatott az Economistnak, ahol elmondhatta: a szervezete nem tervezett civileket ölni.

 Annak ellenére, hogy tetteit egyáltalán nem tagadták maguk a harcosok – csak a politikai vezetés –, megkezdődött a tagadás jelensége Nyugaton is. Október 28-án Piers Corbyn – a brit Munkáspárt volt elnökének, Jeremy Corbynnak a testvére – egy nyilatkozatában letagadta, hogy a Hamász atrocitásokat követett volna el: „Hazugság volt, hazugság, hazugság - és az izraeli kormány elismeri, hogy hazugság volt. (...) Nincs bizonyíték erre a dologra. Az egész dolog az elejétől a végéig megrendezett volt, hogy igazolják az inváziót és elvegyék az olajat. És elpusztítsák Palesztinát, és létrehozzanak egy izraeli szuperállamot.” Corbyn szerint az izraeliek holttestét színészek alakították. Roger Waters, a Pink Floyd rockzenekar társalapítója – és Izrael hírhedt kritikusa – egy interjúban nem volt hajlandó elismerni, hogy a Hamász október 7-i mészárlása megtörtént. 

Eközben az orosz propagandagépezet is Izrael ellen fordult. (Izrael és az orosz viszony megromlásáról itt írtunk). Ezek olyan történeteket hangsúlyoznak, miszerint Izrael maga lenne felelős a mészárlásért. Az állítás ismét teljesen bizarr, hiszen a Hamász tengernyi bizonyítékot hagyott hátra önmaga ellen és büszkén vállalta fel magát a támadás tényét, de a szólamok és cikkek nyilván a tájékozatlan emberek összezavarására szolgálnak.

Különösen hajmeresztők azok az érvek, melyek úgy szólnak: a Hamász nem lenne képes gyerekek vagy felnőttek lefejezésére. Hozzá kell tenni: palesztin terroristák a múltban többször is öltek meg csecsemőket vagy fejeztek le izraeli csecsemőket, utóbbi mellett a Hamász sajtója is kiállt, „hőstettnek” nevezve a gyilkosságot – ennyit arról, hogy ez „ne lenne elképzelhető”. A Twitteren rengeteg megosztást kapott Nicole Zedek tudósító bejelentkezése, ahol arról beszélt, hogy egy kibucban negyven gyermekáldozat volt, és egyeseket lefejeztek. 

Ellenben a túloldalhoz húzó orgánumok is tudnak torzítani. Sokat idézték Oren Ziv szélsőbaloldali izraeli újságíró – maga is a támadás túlélője – sorait, miszerint neki biztosan nem beszéltek az IDF-esek a kérdéses kibucban negyven lefejezett gyerekről. Ezt a tweetjért arra használták egyesek, hogy úgy csináljanak, mintha a Hamász nem ölt volna meg gyerekeket. 

Ezért Ziv ezt is kiírta: „Az elmúlt napokban ezt a poszt-sorozatomat arra használták fel, hogy hamisan azt állítsák, hogy a Hamász nem gyilkolt gyerekeket. Szeretném világossá tenni, ahogy már korábban is mondtam: a Hamász kétségtelenül gyilkolt civileket, köztük gyerekeket is. A kérdés csupán e szörnyű tettek részleteire vonatkozott.” Személyes megjegyzés: én magam azon kevés hazai újságíró között voltam, akinek az Izraeli Kulturális Intézetben levetítették az atrocitások képeit. Láttam a Bearing Witness című izraeli összeállítást, ahol éppen elég halott kisgyerekről volt fotó.

A Twitternél ennek az oka nyilván a kontroll hiánya és a fizetett trollok jelenléte, a Tiktok esetében kínai állami hatásra gyanakodhatunk. A nyugati nagyvárosokban látható tüntetésekről számos videó került fel, ahol az Izrael-párti ellentüntetőknek azt kiabálják: a Hamász nem ölt meg civileket. 

Felmérések szerint eközben az amerikai fiatalok majdnem fele a Hamásznak ad igazat ebben a háborúban, így sejthető, hogy a tagadás jelensége hatással van rájuk (nyilván, ha tájékozottak lennének, ilyen arányban nem állnának ki egy terrorszervezet mellett). 

Érdekes kérdés, hogy vajon az összes felvétel és fotó nyilvánosságra hozatala változtatna-e bármin. Maga Benjamin Netanjahu hivatalos Twitter-oldalával posztolt ki egy részben elhomályosított fotót egy izraeli csecsemő testéről (csak saját felelősségre érdemes kattintani!). Izrael weboldalt is csinált a mészárlás dokumentálásának, és külön térképen és oldalon lehet látni és olvasni az egyes gyilkosságok helyszínét és a túlélők beszámolóit. 

Amikor Ben Shapiro újra posztolta megégett izraeli civilek holttestének képeit néhány felháborodott gondolat mellett, palesztinpárti aktivisták a Twitteren jól átsült steakekről kezdtek fotókat feltenni, Shapiro soraival, az áldozatokon gúnyolódva. A helyzet így is összefoglalható: van egy réteg, akik követelik a fotókat a zsidó áldozatokról, majd ha megkapják, örülnek a gyilkosságok tényének. 

Eközben nem lehet elfelejteni, hogy nyilván van egy jóindulatú, tájékozatlan többség, amely bármelyik oldal által meggyőzhető. Izraelnek – saját szempontjait tekintve – nem szabad letennie a meggyőzés lehetőségéről. Eközben azt is látni kell, hogy vannak, akiket nem lehet meggyőzni: aktivisták, akik valószínűleg tisztában vannak a Hamász tetteivel, de csak a jelenleg is zajló propaganda-háború miatt támadják Izraelt. 

Fotó: Elpusztított ház Be'eri kibucban. Forrás: Wikimedia Commons