Egész Európát anarchiába süllyesztheti Ilaria Salis: a magyarverő nő új antifasizmust sürget
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Egyre nehezebb az együttműködés a kontinens liberális pártcsaládjában, de az európai politikában még mindig ők az irányadók.
Emmanuel Macron francia elnök néhány éve az új vezető és mozgalomépítő határozottságával rendezte újra nem csak a francia centrista liberálisok, hanem az egész európai liberális pártcsalád szervezetét. A régen még Lambsdorff grófék, később aztán Guy Verhofstadt és társai által fémjelzett európai liberálisok korábban ALDE néven futottak, majd a macroni reformok nyomán a Renew Europe (Újítsuk meg Európát) nevet vették föl.
A névváltoztatás egyik oka az volt, hogy
a Macron-féle En Marche mozgalom nem kívánta a „liberális” szót használni,
így végül egy semlegesebb, reformokról és megújulásról szóló üzenetet választották a pártcsalád nevének.
A liberális pártok szövetsége sok évtizedes múltra tekint vissza, többek között a Liberális Internacionáléra is, amelyet a kilencvenes években még Otto Lambsdorff gróf, német liberális politikus vezetett, aki a korabeli Fideszt is e pártok közösségébe fogadta be, mielőtt a jobbra elinduló Fidesz az Európai Néppártban talált volna otthonra.
A liberális pártok jelenlegi európai parlamenti formációja, a Renew múltja csak négy évre tekint vissza –
és ez a pár év sem volt mentes az alapvető érték- és érdekvitáktól a köreikben.
Az EP-frakció élére 2019-ben Dacian Ciolos korábbi román miniszterelnök került, a Magyarországgal kapcsolatos vitákból ismert Sophie in 't Veldet győzte le a pozícióharcban. Ciolos azonban csak két évet töltött a Renew élén, majd újra belevetette magát a román belpolitika unalmasnak soha nem mondható közegébe.
A Renew-t azóta Stéphane Séjourné francia politikus vezeti, aki korábban Emmanuel Macron tanácsadója volt. Nem áll messze a valóságtól tehát, ha úgy gondoljuk, a pártcsalád reformja fölött bábáskodó, majd most már a korábbi tanácsadója által vezetett Renew mögött Emmanuel Macron áll, s politikájukat ő határozza meg.
A liberális frakciónak alapvetően elég kényelmes helyzete van az Európai Parlamentben,
101 képviselőjükkel jelenleg ők a harmadik erő a saját jobbos kihívóival küzdő Európai Néppárt (178 képviselő) és a meggyengült európai szocialisták (141 képviselő) mögött. A liberálisok előzik a Zöldeket (72), a konzervatív ECR-t (66), a radikális jobboldali ID-t (60) és a baloldalt (37).
A magyar részről a Momentumot soraikban tudó liberálisok emellett az európai politizálás centrumában vannak: az európai mainstreamet, alapvetően a tovább mélyülő integrációt és az amúgy is a korszellemet uraló liberális értékrendet képviselő Renew rendre összefog a szocialistákkal, a balra tolódott Európai Néppárttal, sőt gyakran még a zöldekkel is, ezzel gyakran többséget teremtve az Európai Parlamentben a vitás kérdésekről való szavazásokra.
A Renew mégsem mentes a belső vitáktól – ezt mutatja be az Euractiv új riportja. A konfliktusok egyszerre erednek értékrendi és érdekvitákból. A piacpárti német liberálisok (FDP) például rendre összefognak a Mark Rutte-féle holland VVD és a dán Venstre képviselőivel,
ezzel szembeszállva a zöldpolitikákat és a piac szabályozását erősíteni kívánó liberális csoportokkal.
Az Euractiv szerint főleg a német szabad demokratákkal van gond, akik – a német gazdasági és ipari érdekek hagyományos szószólójaként – ellene szavaznak a radikális zöldpolitikai javaslatoknak, például a belső égésű motorok gyors kivezetésének. A dán és holland liberálisok szintén gyakran eltérnek a Renew és az európai mainstream meghatározó irányvonalától.
A nézetkülönbségek nemzeti különbségeket is takarnak: a fenti szembenállás nem független attól, hogy a germánok kissé hátrább szorultak a pártcsaládban, amióta a Macron-féle franciák átvették a hatalmat formálisan és informálisan a csoportosulásban. „A franciák máshogy gondolkodnak, nem foglalkoznak nagyon a szubszidiaritással, inkább parancsokat adnak fentről, és a dolgok aztán működnek” – mondja egy megszólaló az Euractiv riportjában.
A Renew legnagyobb elhajlója azonban az ANO:
Andrej Babis volt cseh miniszterelnök pártja az, amely a legtöbbször szembe megy a liberálisok álláspontjával.
Ez nem is annyira meglepő, hiszen az üzletemberből politikussá avanzsált Babis nézetei elég távol állnak a mai európai liberális fősodortól, és igazából nagy kérdés, miért is van az ANO éppen a Renew családjában.
Az Euractiv szerint kérdés, hogy a pártcsaládon belüli nagy német-francia és értékellentétek hogyan befolyásolják a liberálisok hagyományos királycsináló szerepét az európai döntéshozatalban. Az viszont tény, hogy a Renew mostanában az Európai Parlament döntéseinek a 94 százalékában a győztes oldalon volt,
szinte az mondható, hogy az európai parlamenti politika megegyezik a liberálisok irányvonalával.
A liberálisok európai támogatóinak és ellenfeleinek legközelebb a jövő évi EP-választáson lesz alkalma szavazni arról, tetszik-e nekik az európai politika jelenlegi irányultsága.
Nyitóképen: Emmanuel Macron (MTI/EPA/Julien Warnand)
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
Brutálisan megerősödött az Európai Parlamentben az ex-kisantant, emellett is vannak hatalmas vesztesek és óriási nyertesek is. Kiszámoltuk, mutatjuk!
A bizottsági helyek kiosztásánál is kiderült: semmibe veszik a konzervatív szavazókat. Megint. Kiszámoltuk, megmutatjuk – vajon hány jobboldali szavazó kell ahhoz, hogy ugyanannyit „érjen” a szava, mint egy balos voksolónak?