Norvég miniszterelnök: A NATO segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben

"Az ember okozta éghajlatváltozást senki józan ember nem vonja kétségbe" Dehogynem, főleg a mértékét.

MÉRT NEM VAGYUNK KLÍMAMENTŐK? Armin Falk, viselkedés-prof. Bonn Mindenki a klímáról beszél, de senki nem tesz semmit. Miért nem? A viselkedés-ökonómia szolgál néhány magyarázattal. Prof. Armin Falk (Uni Bonn, briq-inst.) a viselkedés és az egyenlőtlenség szakembere kap szót. Az ember okozta éghajlatváltozást senki józan ember nem vonja kétségbe. Mégis közösen tesszük tönkre bolygónkat. A fajra nézve, mely magát szívesen a teremtés koronájának nevezi, ez eléggé nyomasztó viselkedés. Mért rohanunk így, kiút híján, a szakadékba? Mért esik nehezünkre politikailag és egyénileg is klímabarátként cselekedni? Van remény, hogy mégis egy józan életmódra váltunk? A viselkedés-ökonómus kételkedik, ami azonban nem mentség a tétlenkedésre, inkább alkalom egy nagy feladatra. A klímabarát viselkedés minden olyan változtatást foglal magába, amely a klímakárosító gázok (szén-dioxid, metán, kéjgáz) kibocsátásának csökkentését eredményezi. Pl. kevesebbet autózni, repülőutakat kerülni, húsfogyasztást visszafogni, kevesebbet fűteni, hőszigetelést erősíteni, kevesebbet tusolni és fürdeni, régiótermékeket vásárolni. Vagy választáskor klímabarát pártra szavazni – tehát ne legyen ingázó-átalány, hanem CO2-adó. Mindez érezhető költségekkel jár, de a klímaterhelő gázok csökkentését eredményezi. Ám ezek az ún. extern hatásokat az egyén alig érzi meg. Ezt a közgazdaságtan a klasszikus kooperációs dilemmának nevezi. A cselekedeteim nekem költséget okoznak, de a „klíma-haszon” számomra szinte nem létezik. De: magatartásom összhaszna kb. 7,5 milliárddal nagyobb – ezen bolygó minden lakójának hasznára válik. Egyénileg tehát a nem-kooperatív viselkedés lenne racionális és minél többet repülni, ami mindannyiunkat csődbe visz... /ökobetyár könyve/