A csúcs harmadik napján is százak tiltakoztak az államok vezetői, de leginkább Macron ellen.
Párizs szerint pozitívak voltak és folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris válságról Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, aki vasárnap délután meglepetésszerűen Biarritzba, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-országcsoport tanácskozásának helyszínére érkezett. A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint az iráni diplomácia vezetője mintegy három órán át tárgyalt először francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal, majd egy félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia államfővel a biarritzi polgármesteri hivatalban.
Jóváhagyott vizit
A találkozót követően Mohamed Dzsavád Zaríf a biarrizti repülőtérről az iráni kormánygéppel visszarepült Teheránba. A francia elnöki hivatal jelezte, hogy a megbeszéléseken brit és német diplomáciai tanácsadók is jelen voltak. Az iráni külügyminiszter biarrizti látogatását az Egyesült Államok is jóváhagyta. „Néhány óra alatt dőlt el mindent. Amint lehetővé vált, tájékoztattuk az európai országokat és az amerikaiakat is” – hangsúlyozta a francia elnöki hivatal. Donald Trump amerikai elnököt személyesen Emmanuel Macron tájékoztatta.
Az iráni külügyminiszter a Twitteren jelezte, hogy Emmanuel Macronnal is találkozott, miután „részletes megbeszélést” folytatott Jean-Yves Le Drian külügy- és Bruno Le Maire gazdasági miniszterrel. Az iráni külügyminiszter jelenléte óriási meglepetés a G7-ek csúcstalálkozóján, ahol a francia diplomácia és az európai partnerek arról próbálják meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy tegyen gesztusokat az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló többhatalmi megállapodás megmentése érdekében.
Franciaország hónapok óta vezető szerepet tölt be abban, hogy megpróbálják megmenteni a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkut, amelyből az Egyesült Államok tavaly májusban kilépett, és visszavezette az Iránnal szembeni szankciókat, amire válaszul júliusban Teherán felfüggesztette az egyezményben vállalt kötelezettségeinek a betartását. Emmanuel Macron francia elnök éppen a biarritzi csúcstalálkozó előtt, pénteken Párizsban fogadta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert.
Macron arcképével tüntettek Macron ellen
Több százan tiltakoztak békésen vasárnap – két nap alatt a harmadik alkalommal – a G7-es országcsoportnak a délnyugat-franciaországi Biarritzban rendezett csúcsértekezlete ellen a szomszédos Bayonne-ban.
A rendőrség által engedélyezett rendezvényen a demonstrálók „az éghajlatért és a társadalmi igazságosságért” vonultak utcára, Emmanuel Macron francia államfő hivatalos portréjának, fejjel lefelé fordított példányait tartva a magasba, amelyeket az elmúlt hónapokban tulajdonítottak el a polgármesteri hivatalokból.
A francia önkormányzatokon hagyományosan és kötelezően ki van függesztve a mindenkori köztársasági elnök hivatalos portréja, ezeket hozták magukkal a demonstrálók, akik „Éghajlat és társadalmi igazságosság, Macron tűnj el, tüntessük el!” – felkiáltással vonultak fel. A portrék menete elnevezésű tiltakozást francia környezetvédő és baszkföldi alternatív mozgalmak hirdették meg. A tüntetők Bayonne belvárosának szűk utcáin békésen vonultak fel az államfő fejjel lefelé tartott portréit a lehajtott fejük fölé feltartva, miközben azt skandálták: „És egy, és kettő és három fok, emberiesség elleni bűntett”.
Ellopták a portrékat
Többen csomagolópapírba burkolt portrét tartottak maguk előtt, amelyre franciául, angolul, spanyolul és baszkul azt írták: „Éghajlat, társadalmi igazságosság vagy Macron?” A tüntetők az elnöki portrék eltulajdonítását – saját adataik szerint 128 hivatalból – nem erőszakos polgári engedetlenségi akciónak tekintik, de a hatóságok csoportosan elkövetett lopás miatt 93 aktivistát előállítottak.
Szombaton már több ezren tiltakoztak békésen a francia-spanyol határ francia oldalán, Hendaye-ban és a spanyol oldalon fekvő Irunban a G7-ek csúcsértekezlete ellen. A családias hangulatú, békés felvonuláson, amelyen a szervezők szerint 15 ezren, a rendőrök szerint 9 ezren vettek részt, együtt meneteltek antikapitalisták, környezetvédők, globalizációt bírálók, valamint velük sétált néhány tucat, a francia kormány politikája ellen tiltakozó sárgamellényes és baszkföldi szuverenista.
A nap végén viszont Bayonne-ban a rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be több száz tüntetővel szemben, akik egy be nem jelentett megmozduláson vonultak fel a városközpontban. A megmozdulásnak nem voltak sérültjei és nagyobb rendontások sem történtek, de 68 embert előállítottak, közülük 38-an kerültek őrizetbe.
(MTI)
A francia államfő a Grand Palais-ban tett látogatásakor, kevesebb mint száz nappal az olimpiai játékok kezdete előtt, garantálta, hogy a francia kormány által befektetett 2 milliárd dollár megtérül, és az olimpián nem jelennek majd meg „fehér elefántok”.
Az ország nagy előrelépést tett a drónok gyártásában az elmúlt évek során.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
A hírt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jelentette be.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető az utóbbi időben az Egyesült Államokkal szemben álló országokkal való együttműködés minél szorosabb kiépítését szorgalmazza.
Kinek miért nem érdeke az eszkaláció? Milyen stratégiát követ Izrael és Irán a csapás-válaszcsapás eseményláncolatban? Milyen geopolitikai következményei vannak a konfliktusnak a Közel-Keleten? Egy Irán- és egy Izrael-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Egyiptom és az USA is győzködi a palesztin terrorszervezetet: mondjanak igent.
Mráz Ágoston Sámuel szerint kérdéses, Magyar Péter fenn tudja-e tartani a védekezését a hívei előtt, ha nem, a támogatottsága hamar elillanhat.
