Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Joel R. Pruce, a Daytoni Egyetem adjunktusa könyvében azt állítja, hogy napjaink emberi jogi mozgalmai letértek arról az útról, amit az eredeti szellemiségük jelentett, és ehelyett divatos életstílussá alakultak át, az emberi jogok pedig voltaképpen árucikké váltak. A szerző szerint e folyamatnak köszönhetően az emberi jogok korlátozottabban érvényesülnek. A könyv a frankfurti iskola kritikai elméletének vázát használja, és kritikát fogalmaz meg többek között az Amnesty International, a Save Darfur és a Pussy Riot tevékenységével kapcsolatban.
Az emberi jogi mozgalomnak vissza kell térnie az alapvető szellemiségéhez
Pruce könyvében kifejti, hogyan illeszkedik a fogyasztói kultúra a nemzetközi emberi jogok eszköztárába, és elmagyarázza ennek politikai hatásait. A jótékonysági koncerteket, a szenvedést ábrázoló képeket és a segítségnyújtó kampányokat tartalmazó stratégiát vizsgálva a szerző részletezi, hogy miként váltak az emberi jogok divatos erkölcsi üggyé. Az író szerint ezek a stratégiák alkalmasak a támogatók széles körének megnyerésére, az emberi jogokat azonban eljelentéktelenítik azzal, hogy gyakorlatilag árucikké teszik az azok melletti kiállást.
Purce szerint a fogyasztói kapitalizmus befolyása érzékelhető az emberek erkölcsi indíttatású emberi jogi törekvésein és azok globális kiterjesztésének ambícióján. A politikai elkötelezettség helyett a külsőségek kerültek előtérbe, fontosabb lett a mozgalom marketingje és kereskedelmi kapcsolatai, mint a tényleges emberi jogi tevékenység.
A szerző azt javasolja, hogy az emberi jogok ezen szemlélete helyett egy olyan mozgalom alakuljon ki, amely az emberi jogok eredeti szellemiségét tartja szem előtt. A mozgalom támogatóinak felül kell emelkedniük sérelmeiken és problémáikon, valamint világszerte kölcsönös támogatást kell nyújtaniuk egymásnak az emberi jogok kiterjesztésének és érvényesülésének érdekében.
Az emberi jogi mozgalom átalakuláson megy keresztül
A szerző könyvében több alkalommal is utal az Egyesült Államokra, ugyanis a tengerentúli nagyhatalom a világ emberi jogi mozgalmának a központjának tekinthető. Pruce szerint rajta kívül mások is úgy gondolják, hogy az emberi jogok nemzetközi szintű érvényesülése szorosan összefügg az Egyesült Államok prosperitásával. Szerinte fontos hangsúlyozni, hogy az emberi jogok eszméjének hanyatlása még nem kezdődött el, a mozgalom új formát öltött és új tereket foglalt el.
A regionális emberi jogi hálózatok erősödtek, a nemzetközi emberi jogokat pedig egyre több országban ismerték el. Azokhoz a társadalmakhoz is eljutottak, amelyek a közelmúltban még folyamatos konfliktusban éltek, vagy e tekintetben átmeneti állapotban vannak. A helyi emberi jogi mozgalmak pedig az egyre növekvő provincializmus és sovinizmus ellen fejtik ki hatásukat. A szerző szerint az emberi jogok új kontextusba helyezése segítheti a háttérbe szorított társadalmi csoportok felzárkózását.
Napjainkban némiképp talán érzékelhető az emberi jogok jelentőségének csökkenése, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy azok teljes mértékben eltűnnének. Ehelyett inkább az emberi jogok újraértelmezése várható, amely által érvényesülésük a jövőben is biztosított lehet.
Forrás: Joel R. Pruce: The Mass Appeal Of Human Rights. Palgrave Macmillen. 2018