Szijjártó Péter elárulta, kulcskérdésről egyeztetett telefonon Orbán Viktor Putyinnal
A magyar külügyminiszter tárgyalt Alekszej Lihacsovval és Alekszandr Novakkal is.
A Politico szerint hazánk készpénzre váltja a barátságát Kínával.
Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Anton Petrus/Getty Images
„Magyarország készpénzre váltja barátságát Kínával Annak ellenére, hogy egy olyan országot kormányoz, amely 20 éve tagja az Európai Uniónak” – írja a Politico, amelynek cikke szerint „Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokkal jobban azonosul Hszivel, mint EU-s társaival”.
A brüsszeli lap a témában még a kínai elnököt, Hszi Csin-pinget is idézte, aki szerint Magyarország és Kína kiemelt partnernek tekinti egymást. „Együtt mentünk keresztül a nehézségeken, és együtt dacoltunk az erőpolitikával a változékony nemzetközi helyzet közepette” – idézte a lap a kínai vezetőt.
Hszi és Orbán szoros kapcsolata ezen a héten teljes mértékben láthatóvá vált, amikor a kínai vezető öt év után első európai körútját azzal zárja, hogy Magyarországra látogatott
– tette hozzá a Politico.
Mint a brüsszeli lap felidézte: a kínai elektromosautó-óriás, a BYD első európai gyárát Szegeden, egy dél-magyarországi városban, közel a kínai szövetséges Szerbia határához hozza létre, amely becslések szerint évi 200 ezer autót fog gyártani.
A Kínai cégek 16 milliárd eurót fektettek be Magyarországon, ezzel Kína lett Magyarország első számú befektetője – idézte a Politico Szijjártó Pétert, Magyarország külügyminiszterét, aki szerdán a Chatham House rendezvényén tájékozatott a fentiekrpl.
Ráadásul a Kínával való szoros kapcsolat megtérül Magyarországnak, amely már most is az EU egyik autógyártási piacvezetője.
„A magyar stratégia az, hogy az elektromos akkumulátorok globális gyártóközpontjává váljunk” – értékelt Szunomár Ágnes, a China Observers közép- és kelet-európai elemzője – derül ki a brüsszeli lap tudósításából.
„Magyarország regionális trendet bont meg Pekinggel kötött szövetségével” – mutat rá mintegy csalódottan a brüsszeli lap. Mint konstatálják ugyanis:
más közép-európai országok elhatárolódnak Kínától,
kivonulnak Peking 17+1 kezdeményezéséből a Moszkvával kötött szövetsége és az Ukrajna elleni háború miatt”. Mint példálóznak: „Litvánia, Lettország és Észtország kilépése után a csoport már 14+1-re apadt”.
A brüsszeli lap cikkét olvasva tehát mintegy világossá válik: nem mindenki örül a gyümölcsöző magyar-kínai kapcsolatnak. Mintha szívesen lenyúlnák Magyarországtól a kínai beruházásokat Brüsszelben. Vagy ha nem emiatt, kérdés, hogy akkor miért? – a szerk.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.