Tovább tarthat a Brexit átmeneti időszaka

Elképzelhető szükség esetén az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbítása – erősítette meg a brit miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozója előtt. Rövid sajtótájékoztatóján Theresa May elmondta, a korábbi hírekkel ellentétben nem egy előre megbeszélt, egyéves hosszabbításról lenne szó, hanem pusztán annak a lehetőségéről, hogy szükség esetén néhány hónappal kiterjeszthessék az átmeneti időszakot.

Hozzátette, ugyan ez jelenleg még csak ötletszinten létezik, azonban ha meg is valósul, akkor sem kell élni a lehetőséggel, a cél továbbra is az, hogy lezárják a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokat 2020. december 31-ig. Mint mondta, véleménye szerint ez lehetséges. Egy névtelenséget kérő illetékes ugyanakkor figyelmeztetett: „nem lenne szabad túl sokat ábrándozni a hosszabbításról, sem a huszonhetek határozott javaslatáról, sem a britek határozott kéréséről nincs szó, de még csak nem is jelentene ideális megoldást”.

A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír-szigeti vészmegoldás alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a szigorúan ellenőrzött határok visszaállításának megakadályozása érdekében.

A brit kiválással az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódik majd az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa, és miután a brit kormány eltökélte, hogy a egységes piacból és a vámunióból is kilép, hogy független kereskedelmi politikát folytathasson, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a határon visszaállítsák az ellenőrzést. Ez viszont megtorpedózhatja az ír-szigeti fegyveres konfliktus évtizedeit 1998-ban lezáró úgynevezett nagypénteki megállapodást, s így a sziget békéjét is. Ezért Brüsszel azt javasolta, hogy vészmegoldásként Észak-Írország a kiválást követően is maradjon az „egységes szabályozási terület”, vagyis az egységes piac és a vámunió része. Ez akkor következne be, és addig tartana, „ha és ameddig” nem sikerül más, jobb megoldást találni. Ezt London tavaly decemberben el is fogadta.

Theresa May azonban azóta többször is nyilvánosan kijelentette, hogy ez aligha elfogadható megoldás. A legutóbbi, May által kiírt előrehozott választáson ugyanis a kormányzó konzervatívok elveszítették abszolút többségüket a parlament alsóházában, és az északír Demokratikus Unionista Párt támogatásával kormányoznak, amely mereven elzárkózik attól, hogy Észak-Írország más megítélés alá essen, mint az Egyesült Királyság többi része, és az Ír-tengeren vámhatár jöjjön létre Nagy-Britannia és az Ír-sziget között.

(MTI)