Osztrák fegyverletétel: a kormány fizet a szíriai menekülteknek, ha hajlandók hazatérni
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Magyarország, amely komoly tapasztalatokat szerzett a bevándorlási válságban, hat javaslatot fogalmaz meg az ENSZ migrációs csúcstalálkozóján – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető arról is beszélt, hogy szerinte az októberi kvótanépszavazás nagyot fog szólni a világban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Magyarország nevében hatpontos javaslatot terjeszt elő a migrációs csúcskonferencián New Yorkban. Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: nagyon helyesnek tartja, hogy az ENSZ foglalkozik a bevándorlás kérdésével, tekintettel arra, hogy a migráció globális biztonsági kockázattá vált, és „itt az ideje, hogy érzelmileg túlfűtött viták helyett a józan ész talaján állva vitassuk meg ezt a kérdést”. A magyar álláspont szerint a nemzetközi jog talaján kell állni – mondta a magyar diplomácia irányítója, hangsúlyozva: a nemzetközi jog világosan kimondja, hogy a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de országok önkényes kiválasztása tartózkodás céljából nem tartozik az alapvető emberi jogok közé.
„Magyarország, amely komoly tapasztalatokat szerzett a bevándorlási válságban, hat javaslatot fogalmaz meg ezen a migrációs csúcstalálkozón” – tette hozzá Szijjártó Péter, aki szerint e javaslatok fontosak annak érdekében, hogy nemcsak Európa, hanem a világ is megoldhassa ezt a globális biztonsági kockázatot.
Szijjártó Péter leszögezte: „Először is a kiváltó okokat kell kezelni, vagyis a segítséget kell odavinnünk ahol a baj van, és nem a bajt kell idehoznunk. Ezért nem szabad inspirálni azokat az embereket, akik Európa környékén mintegy 30-35 milliónyian vannak, hogy induljanak meg Európa irányába”. Második szempontként azt fogalmazta meg: világossá kell tenni, a mindenfajta ellenőrzés nélküli bevándorlási hullám, amely a határaink tömeges megsértéséhez vezet, elképesztő biztonsági kockázatot jelent, s lehetőséget adott a terrorszervezeteknek arra, hogy Európába juttassák a terroristáikat, ezáltal a bevándorlás minden idők legjelentősebb terrorfenyegetettségét hozta el Európában.
„Harmadrészt világossá kell tennünk, hogy minden országnak, minden államnak az a kötelessége, hogy megvédje a saját polgárait. Ezért be kell fejezni azt a képmutató és néha aljas vádaskodást, amelyet azon országokkal szemben folytatnak, amelyek megvédik a saját határaikat, s így a saját állampolgáraikat” – folytatta Szijjártó Péter, s hangsúlyozta: világossá kell tenni azt is, hogy az Európába érkezett illegális bevándorlók 90 százalékát valamifajta bűnbandák, embercsempészek hozták el Európába, így az embercsempészet elleni küzdelmet folytatnunk kell.
Ötödikként a magyar diplomácia az ENSZ megelőző diplomáciájának erősítését javasolja, annak érdekében, hogy a főleg Európa környékén kialakult krízisek, háborúk, fegyveres konfliktusok ne terjedjenek tovább. „Illetőleg be kell látnia, főleg a nyugati világnak, hogy a demokráciaexport nagyon komoly veszélyekkel jár az olyan területeken, mint például a Közel-Kelet, vagy Észak-Afrika, ahol egészen más kulturális, illetve vallási hátterű emberek élnek, mint például Európában vagy az Egyesült Államokban” – emelte ki a miniszter.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter hozzátette: meglátása szerint egyre nagyobb vákuum kezd kialakulni, s nemcsak Európában, hanem szerte a világban a politikai elit és az emberek között a bevándorlás megítélésében. Míg az egyes országok politikai elitje hajlamos arra, hogy érzelmi kérdésként, képmutatóan közelítsen a bevándorlás kérdéséhez, addig az emberek egyre inkább biztonsági kihívásként élik meg ezt a helyzetet. Éppen ezért adja meg Magyarország a lehetőséget a magyar embereknek, hogy világosan elmondják a véleményüket a bevándorlásról. „A magyar emberek egyértelmű döntése nagyot fog szólni Európában és a világban is, és világossá teszi, hogy innentől kezdve az emberek véleményét nem lehet semmibe venni” – fogalmazott Szijjártó Péter a betelepítési kvótákkal kapcsolatos október 2-i népszavazásra utalva.
(MTI)