Románia: Domnul Mélyállam közbelép
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Az első fordulóban egyik köztársasági elnöki jelölt sem szerezte meg a szavazatok kétharmadát, ezért egyelőre nincs új elnöke Olaszországnak. Stratégiai okokból a képviselők többsége üres lappal szavazott.
Stratégiai megfontolásokból az olasz törvényhozók többsége üres szavazólapot dobott az urnába az új köztársasági elnökről csütörtökön kezdődött szavazás első fordulóján, amely eredménytelen lett. Az államfő megválasztásához szükséges kétharmadot egyetlen jelölt sem szerezte meg. A balközép kormánypártnak, a Demokrata Pártnak (PD) a jelöltje, Sergio Mattarella alkotmányjogász egyetlen szavazatot sem kapott, mivel a PD és az ellenzéki pártok egy része is üres cédulával voksolt.
Az elnökválasztáson résztvevő 1009 szavazóból 673 voks kellett a kétharmados többséghez. 538-an üres szavazólapot dobtak az urnába. Az olasz elnökválasztás pénteken további két - szintén kétharmadot igénylő - szavazási fordulóval folytatódik. A valószínűsíthető szombati negyedik fordulóban elegendő lesz az egyszerű többség (505 voks) a január 14-én lemondott Giorgio Napolitano utódjának megválasztásához.
Az első fordulóban a legtöbb szavazatot Ferdinando Imposimato (120 voksot) alkotmányjogász kapta, akire az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) szavazott. A második Vittorio Feltri újságíró, az Északi Liga jelöltje lett. Szavazatokat kapott Emma Bonino, a parlamenten kívüli olasz radikális párt politikusa és Romano Prodi volt kormányfő is.
Matteo Renzi miniszterelnöknek a parlamenti szavazás előtt bejelentett stratégiája szerint a PD jelöltjét támogató parlamenti erők az első három fordulóban, amikor kétharmados többség szükséges, üres szavazólappal voksolnak. A szombati negyedik fordulótól, amikor az egyszerű többség is elegendő lesz, Sergio Matarellára adják szavazataikat. Szombaton megválasztjuk az új olasz elnököt – hangoztatta Matteo Renzi. Elemzők szerint az üres szavazólapok tömege azt mutatja, hogy az első fordulóban a pártok még engedelmeskedtek Renzinek.
A pénteki szavazási fordulókon azonban a PD baloldali szárnya és az ellenzék is felboríthatná Matteo Renzi terveit. A Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország (FI) ellenzéki párt is korábban hajlandónak mutatkozott Matteo Renzi jelöltjének támogatására, időközben azonban Berlusconi fenntartásait fejezte ki Sergio Mattarellával szemben. Bejelentette, hogy az FI szombaton is üres szavazólappal voksol. Az olasz sajtó ezt úgy értelmezte, hogy Silvio Berlusconi Sergio Mattarella támogatásáért cserébe további, színfalak mögötti követeléseket akar támasztani Matteo Renzinek. A 74 éves Sergio Mattarella jogász, 2011 óta az alkotmánybíróság tagja. 1983 és 2008 között a Kereszténydemokrata Párt (DC), az Olasz Néppárt (PPI) és a szintén kereszténydemokrata Margherita parlamenti képviselője volt. 1987 és 1989 között a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter volt, 1989-1990-ben oktatási miniszterként tevékenykedett az akkori kereszténydemokrata kormányokban. 1998 és 1999 között miniszterelnök-helyettes, 1999-től 2001-ig pedig védelmi miniszter volt a balközép D'Alema-kormányokban. Mattarella neve az általa kidolgozott olasz választási törvényről (mattarellum) ismert.
Az 1948-tól számított 12. olasz köztársasági elnököt a parlament felső- és alsóházának együttes ülésén választják meg, amelyen a 315 szenátoron és a 630 képviselőn túl a 6 örökös szenátor, továbbá a 20 olasz régió 58 elektora is részt vesz. Utódjának megválasztásán Giorgio Napolitano is részt vett, a volt olasz államfők ugyanis automatikusan örökös szenátori címben részesülnek.