A KSH részletes adataiból kiderül, összességében továbbra is csökken Magyarország népességszáma, vannak azonban olyan térségek, ahol jelentősen nőtt a lakosság lélekszáma.
A tavalyi népszámláson 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – hívta fel a figyelmet Vukovich Gabriella, a KSH elnöke, aki Kovács Marcell népszámlálási projektvezető társaságában ismertette a cenzus részletes adatait kedden.
2022. október 1-jén 9,6 millióan éltek hazánkban, ez 3,4 százalékkal kevesebb, mint a 2011-es népszámlálás időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken Magyarországon.
Az időskorúak népességen belüli aránya az előző népszámlálás óta 3,9 százalékponttal, 20,8 százalékra emelkedett. Budapesten, valamint a Balaton környékén, illetve az aprófalvas nyugati és északi országrészben él a legtöbb idős ember.
A népességet jellemző 52 százalékos nőtöbblet az előző népszámlálás óta – amikor 52,5 százalék volt – enyhén mérséklődött. Az újszülöttek között továbbra is több a fiú, de a férfitöbblet csak 55 éves életkorig jellemző, utána a nők aránya egyre nagyobb mértékben felülmúlja a férfiakét.
A települések népességének változása vegyes képet mutat: míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, a vonzáskörzetüké – különösen a fővárosi agglomerációban – jelentősen gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton könyékén. Összességében viszont a települések többségét népességfogyás jellemezte.
Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül továbbra is Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500-nál kevesebben élnek.
Hazánk lakásállománya 4,6 millió lakásból áll – ez 190 ezerrel több, mint egy évtizeddel ezelőtt –, valamivel több mint ötödük Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található.
A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13-13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka két-, 32 százaléka háromszobás, míg a négy- vagy több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, néggyel több, mint 2011-ben.
Érdekesség: a legutóbbi cenzus óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, s 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
