A KSH részletes adataiból kiderül, összességében továbbra is csökken Magyarország népességszáma, vannak azonban olyan térségek, ahol jelentősen nőtt a lakosság lélekszáma.
A tavalyi népszámláson 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – hívta fel a figyelmet Vukovich Gabriella, a KSH elnöke, aki Kovács Marcell népszámlálási projektvezető társaságában ismertette a cenzus részletes adatait kedden.
2022. október 1-jén 9,6 millióan éltek hazánkban, ez 3,4 százalékkal kevesebb, mint a 2011-es népszámlálás időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken Magyarországon.
Az időskorúak népességen belüli aránya az előző népszámlálás óta 3,9 százalékponttal, 20,8 százalékra emelkedett. Budapesten, valamint a Balaton környékén, illetve az aprófalvas nyugati és északi országrészben él a legtöbb idős ember.
A népességet jellemző 52 százalékos nőtöbblet az előző népszámlálás óta – amikor 52,5 százalék volt – enyhén mérséklődött. Az újszülöttek között továbbra is több a fiú, de a férfitöbblet csak 55 éves életkorig jellemző, utána a nők aránya egyre nagyobb mértékben felülmúlja a férfiakét.
A települések népességének változása vegyes képet mutat: míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, a vonzáskörzetüké – különösen a fővárosi agglomerációban – jelentősen gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton könyékén. Összességében viszont a települések többségét népességfogyás jellemezte.
Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül továbbra is Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500-nál kevesebben élnek.
Hazánk lakásállománya 4,6 millió lakásból áll – ez 190 ezerrel több, mint egy évtizeddel ezelőtt –, valamivel több mint ötödük Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található.
A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13-13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka két-, 32 százaléka háromszobás, míg a négy- vagy több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, néggyel több, mint 2011-ben.
Érdekesség: a legutóbbi cenzus óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, s 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
„Ha az emberek életük első 18 évében nem szavazhatnak, akkor életük utolsó 18 évében sem kellene, hogy szavazhassanak” – állítja Marcel Fratzscher közgazdász.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
