A KSH részletes adataiból kiderül, összességében továbbra is csökken Magyarország népességszáma, vannak azonban olyan térségek, ahol jelentősen nőtt a lakosság lélekszáma.
A tavalyi népszámláson 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – hívta fel a figyelmet Vukovich Gabriella, a KSH elnöke, aki Kovács Marcell népszámlálási projektvezető társaságában ismertette a cenzus részletes adatait kedden.
2022. október 1-jén 9,6 millióan éltek hazánkban, ez 3,4 százalékkal kevesebb, mint a 2011-es népszámlálás időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken Magyarországon.
Az időskorúak népességen belüli aránya az előző népszámlálás óta 3,9 százalékponttal, 20,8 százalékra emelkedett. Budapesten, valamint a Balaton környékén, illetve az aprófalvas nyugati és északi országrészben él a legtöbb idős ember.
A népességet jellemző 52 százalékos nőtöbblet az előző népszámlálás óta – amikor 52,5 százalék volt – enyhén mérséklődött. Az újszülöttek között továbbra is több a fiú, de a férfitöbblet csak 55 éves életkorig jellemző, utána a nők aránya egyre nagyobb mértékben felülmúlja a férfiakét.
A települések népességének változása vegyes képet mutat: míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, a vonzáskörzetüké – különösen a fővárosi agglomerációban – jelentősen gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton könyékén. Összességében viszont a települések többségét népességfogyás jellemezte.
Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül továbbra is Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500-nál kevesebben élnek.
Hazánk lakásállománya 4,6 millió lakásból áll – ez 190 ezerrel több, mint egy évtizeddel ezelőtt –, valamivel több mint ötödük Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található.
A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13-13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka két-, 32 százaléka háromszobás, míg a négy- vagy több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, néggyel több, mint 2011-ben.
Érdekesség: a legutóbbi cenzus óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, s 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
Hányszor lehet leszalámizni egy pártot – például a szociáldemokratákét?
Kiállunk melletted Judit!
