Így keresik Kinizsi Pál maradványait Nagyvázsonyban

.Nyitókép: Kinizsi Pál szobra (fotó: Wikipedia)

A nagy törökverő, Kinizsi Pál maradványainak (de nem a sírhelyének, mert az megvan) pontos helyét a mai napig nem ismerjük. A méltatlan helyzet orvoslására kutatás indult abból a célból, hogy felleljék hamvait, és méltó körülmények között újratemessék a magyar történelem katonai hősét.

A feltárás 2022. augusztusában kezdődött, helyszíne a nagyvázsonyi Szent István-templom középkori sírkertje. Az ásatás ötletgazdájával és szervezőjével, dr. Kandikó Csanáddal, nagyvázsonyi helytörténész-jogásszal beszélgettünk az új fejleményekről.

***

Hogy áll a „nyomozás” a törökverő maradványai után? Vannak biztató hírek, fejlemények?

Vannak, igen. A 2022-es feltárási szezon során az ásatást a nagyvázsonyi Szent István-templom középkori temetőjében három részen, három szelvényben kezdte meg a Pátkai Ádám Sándor és Győrffy-Villám Zsombor vezette profi régészekből és önkéntesekből álló régészcsapat. Ezen helyekről

római pénzérmétől kezdve Árpád-kori edénytöredékeken át egy kiváló állapotban megmaradt mentét viselő személy maradványáig.

Az ásatás szeptember 28-án ért véget, a leletek értékelése még hónapokat vehet igénybe, de talán előzetesen kijelenthetem: fontos adatokhoz jutottunk Nagyvázsony és a Balaton-felvidék történelmére vonatkozóan.

Ami pedig a lényeget illeti: bár volt egy értékesnek tűnő osszárium – vagyis csonttár, ahol nem anatómiai rendben van az elhunyt –,

Annak az esélye amúgy is meglehetősen alacsony volt, hogy az első ásatási szezon alatt felleljük a veretlen törökverő maradványait.

Kinizsi sírhelyét, ha jól tudom, már 1959-ben azonosították. Mit találnának optimális esetben, ha a sírjának minden tartozéka is előkerülne, a törökverő földi maradványaival együtt?

Valójában az eredeti sír is eltűnt egy időre. Már a századelőn többen próbálták azonosítani, tudományos bizonyossággal viszont tényleg csak 1959 nyarán, az Éri István által vezetett ásatásnak sikerült megállapítania a törökverő eredeti sírhelyét. A Kinizsi-maradványok felkutatása sokkal nehezebb, azok fellelése érdekében először indult kutatás. Míg az eredeti sírhely keresésénél pontos információval rendelkeztek arról, hogy hol lehet – vázsonykői pálos kolostor szentélye –, addig esetünkben egy sokkal nagyobb területen, sokkal több maradvány között kell megtalálni Mátyás kedvenc hadvezérét.

Fontos megjegyezni, hogy Kinizsi Pál mellett utódja, Magyar Benigna második férje, a horvát-szlavón báni tisztséget betöltő Horváth Márk maradványait is keressük. Ő is a vázsonyi kolostorban volt eltemetve, az ő sírhelyét is azonosították Ériék, de sem abban, sem Kinizsiében nem találtak emberi maradványokat.

Mit tudunk?

Azt tudjuk, hogy a sírokban talált tetemeket a Zichyk uradalmi tisztje jeltelen sírban temette el, ami azt is jelenti, hogy

Mivel az eredeti sírokat kirabolták, ezért valószínűtlen, hogy a maradványok mellett további mellékletek lennének az új sírban.

Milyen relikviákat tartanak számon?

Eddig két Kinizsi-relikvia ismert:

Valószínűleg az újratemetés alkalmával nem temettek további mellékletet Kinizsivel.

Az új sírhely tehát valószínűleg egy kétszemélyes osszárium lehet. Az egyik maradvány egy 62 év körüli, erős férfié, aki a 15. század végén hunyt el, a másik egy valamivel fiatalabb férfié, akinek a maradványain súlyos balesetből származó sérülések lesznek láthatók, Horváth Márk ugyanis egy lovasbaleset következtében hunyt el.

A maradványok azonosításához tehát valószínűleg nem a mellékletekből, hanem a két személyről rendelkezésre álló információkból kell kiindulni. Fontos még megjegyezni, hogy Kinizsi rokonságából nem áll rendelkezésünkre semmilyen maradvány, így az ő genetikai azonosítása a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehetséges.

Horváth Márk közeli és távoli hozzátartozóival kapcsolatban folynak a kutatások,

így ideális esetben az ő személye azonosíthatóvá válna archeogenetikai módszerekkel, s így közvetett módon Kinizsi Pál is azonosítható volna.

Hogy néz ki ez a kutatás testközelből? Felásnak minden négyzetcentimétert?

Először is, az ásatást levéltári kutatások előzték meg, majd 2018-ban Pátkai Ádám Sándor és Győrffy-Villám Zsombor végeztek roncsolásmentes „talajradaros” kutatásokat. A jelenlegi ásatást ugyancsak ők vezetik, s abban a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület jóvoltából 16 ország 30 önkéntese vett részt. Emellett önkéntes alapon antropológusok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatói, az ásatásvezető régészek kollégái, fémkeresők, helyi önkéntesek is részt vettek a feltáráson.

Fontos megjegyezni, hogy meglehetősen fiatal brigáddal van dolgunk: az ásatásvezetők alig töltötték be a harmincat, az önkéntesek nagy része pedig bőven harminc év alatti. Az ásatás a közösségi régészet elvei szerint zajlott, vagyis az érdeklődők bármikor megtekinthették, s idegenvezetést is kaptak a feltárási területen. Külön öröm számomra, hogy több iskolás csoport is meglátogatta az ásatást, sőt,

és hasznos része volt a csapatnak: a kitermelt földet ő szitálta át ugyanis.

A feltáráson egyszerre többféle tevékenység is zajlott. Az önkéntesek nagy része konkrétan a kutatóárkokban ásott, ha értékes lelet került a felszínre, annak kibontását régész vagy régészhallgatók végezték. A fémkeresővel rendelkező önkéntesek a temető felszínét és a temetőből kitermelt földet vizsgálták át leletek után kutatva, plusz volt egy kisebb közösségi médiával foglalkozó csoport is, amely „szabadidejében” angol nyelven idegenvezetett, s volt, aki magyar nyelven tájékoztatta az ásatás iránt érdeklődőket.

Egy nagy csapatmunka volt tehát az egész. A csapat nagy része egyébként az ásatás után is együtt maradt,

a kutatással kapcsolatban. Egyelőre a temetőnek csak egy kis részét sikerült feltárni, s valószínűleg nem úszhatjuk meg, hogy az egészet, ahogy a kérdésben elhangzott, négyzetcentiméterenként feltárjuk.

A kutatócsapat

Kandikó Csanád

A fő célkitűzés, tehát Kinizsi maradványainak a felkutatása mellett milyen egyéb érdekesség bukkanhat föl? Milyen egyéb célok fogalmazódtak meg?

Tényleg Kinizsi maradványainak fellelése áll a kutatás fókuszában, és

amely több évig tartó folyamat lesz: így hosszabb távon fontos megteremteni ennek az anyagi alapjait is, a jövő évi feltárásra ugyanis egyelőre nincsen pénzügyi háttér. Az idei feltárásnál például hatalmas segítséget nyújtott a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 program keretében elnyert pályázat.

A feltárásra visszatérve: Kinizsiék megtalálása mellett rengeteg érdekességet rejthet még Vázsony hajdani sírkertje. Németh Gábor nagyvázsonyi plébános-helytörténész szerint a temetőbe ásták el a középkori diplomata család, a Vezsenyiek díszes sírköveit. A sírkövek mellett fény derülhet Vázsony település valós életkorára, így egy évszázados vita végére kerülhet pont. Mindezek mellett

annak népességét is megismerhetjük közelebbről.

Van még a szerencsefaktor is: az idei ásatási szezon során ugyanis sikerült egy ruhában lévő elhunyt maradványaira bukkanni, a szövetmaradványokból pedig jó eséllyel rekonstruálható lesz a teljes ruhadarab!

***

A fejleményekről a Vázsonykő blogján tájékozódhat (ez a képek forrása is), egyéb cikkek pedig itt találhatóak.