Le tudunk válni az orosz olajról?

Magyarország energetikai helyzetéről tartott beszélgetést a Hungarian Conservative folyóirat. Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója moderálta a beszélgetést, a meghívott szakértők Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, a Danube Institute kutatási igazgatója és Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázügyi szakértője voltak. 

Mi várható hosszú- és rövidtávon az EU-s olajembargó terén? – tette fel az első kérdést Litkei.

Pletser emlékeztett: az embargó értelmében az EU-s országok év végétől nem vehetnek nyersolajat és nyersolaj-származékot. A piacon jelenleg a dízelhiány a legnagyobb, és ami van, azt is Oroszország küldi. Ez a helyzet más nyersolaj-származékok terén is. Európa flexibilitása eltér termékenként: a nyersolajat le lehet cserélni, mert nagy a világpiac, de a származékokat nehezebb lecserélni. Ez lesz az embargó valódi nehézsége: hogy lehet-e az USA-tól vagy a Közel-Keletről dízelt venni.

Bendarzsevszkij kiemelte, hogy Ukrajna függősége nagy volt Belarusz és Oroszország esetében, és ezek a források a háború után el lettek vágva.

Az olaj még átjön, de nem Ukrajna kapja. A tengeren keresztül lehetne venni például Azerbajdzsántól, de a kikötőket Oroszország blokkolta. Most az európai piacról vásárolnak az ukránok, ami sokkal drágább, és nagy gond a dízelhiány. 32 hrivnya volt egy éve a benzin, egy ideig árstop volt rajta 50 hrivnyán, de most már 60 hrivnyába kerül. Az ár tehát duplázódott, és így is hiány van.

Pletser szerint az orosz energiaforrás-bevételek kicsivel 400 milliárd dollár felett voltak nemrég, ebből Európa fizetett körülbelül 100 milliárd dollárt. Azóta az árak felmentek: most már Oroszország naponta kap egymilliárd dollárt energiaforrásaiért. Hivatalosan az energiaexport az orosz bevételek 60%-a, többsége ennek az olaj. Tehát az olaj elvágása a legfontosabb, és ezt a legtöbb európai ország könnyen teszi meg, kivétel Magyarország, Ausztria, Szlovákia, mivel nincsen tengerünk. Az ár persze egy kérdés, de még fontosabb, hogy lesz-e egyáltalán termék. 

De nagy kérdés Pletser szerint, hogy tényleg el lehet-e vágni Oroszország bevételeit – nem csak magunknak ártunk-e? Nem lehet elvárni, hogy a szankciók azonnal ártsanak Oroszországnak, azok hosszú távon lesznek fájdalmasak. Ha betiltjuk az iPhone-t, holnap még lesz telefonjuk az oroszoknak. A háború, úgy néz ki, elhúzódik, majd a végén gondolkodnak el az oroszok, hogy jó ötlet volt-e ez.

Bendarzsevszkij ellene van a szankcióknak. Szerinte Oroszország egy évtizede készült a háborúra, elég nyersanyaguk van. Nem az a gond, hogy ne lenne pénzük: rengeteg devizájuk van, csak nem tudják elkölteni.

Hangsúlyozta: különbséget kell tenni a nyersolaj-származékok és a gáz között. Utóbbi esetében főleg nekünk adhatják el ezt a terméket, és mi sem nagyon vehetjük mástól rövid távon. Tíz év múlva Európa talán le tud csatlakozni Oroszországról,

A nyersolaj esetében az európai követelés rugalmas, Oroszország viszont nehezen adja el termékét globálisan, például Kínának vagy Indiának. Hajóval kellene szállítani, de nem kötnek ki a hajók biztosítás nélkül, és az utóbbi országok is félnek a szankcióktól, illetve a jól bevált arab források megsértésétől. Bendarzsevszkij szerint tehát Oroszország helyzete rövid távon jobb, hosszú távon rosszabb lesz.

Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith