Érettségi a járvány szorongatásában – mit gondolnak a pedagógusok?

A koronavírus-járvány berobbanása után nem sokkal, március közepén Orbán Viktor bejelentése nyomán átállt az ország a digitális munkarendre. Ennek értelmében a hagyományos közoktatás megszűnt, a pedagógusok különböző online platformok segítségével próbálták megvalósítani a tanórákat és a diákok munkájának értékelését. Ahogy a helyzetet elemző cikkünkben rámutattunk, a pedagógustársadalom remélhető digitális-módszertani megújulása mellett komoly kérdéseket is felvetett az új helyzet.

A legkritikusabbat ezek közül az érettségi lebonyolíthatósága jelentette. Ahogy közeledett a vizsgák időpontja, úgy várt tájékoztatást a pedagógustársadalom Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkártól, aki a héten úgy nyilatkozott, hogy

A jelenlegi elképzelés szerint az iskolákban egy teremben legfeljebb tíz tanuló vizsgázhatna, lehetőleg végig betartva a másfél méteres távolságot., és kérésre védőfelszerelést biztosítanának a résztvevőknek. A lebonyolításhoz a jelenleg nem gyakorló pedagógusokra is számít az Emmi, és szóbelit csak az írásbeli vizsga alól felmentéssel rendelkező tanulók tehetnének, illetve azokból a tárgyakból rendeznék, amelyeknek csak szóbeli része van (pl. hittan), plusz testnevelésből. A tervek szerint csak a végzősök érettségizhetnek idén, az előrehozott érettségiket elhalasztják. Maruzsa a napokban azzal egészítette ki a kormány álláspontját, hogy szükség esetén későbbi időpontra tolhatják a vizsgákat.

A tervek ellen a pedagógusok két nagy érdekvédelmi szervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete is tiltakozott, ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter úgy fogalmazott, hogy most már felesleges lenne elhalasztani az érettségit. A koncepció a pedagógusokat is megosztja, a különböző virtuális szakmai csoportokban éles vita zajlik az érettségik május 4-i megkezdhetőségéről, létjogáról. Lapunk is megkérdezett gyakorló pedagógusokat és tanárszakos hallgatókat, hogy ők miképp vélekednek az ügyben.

Koritár Attila, a Karinthy Frigyes Gimnázium informatikatanára hosszú írásban szedte össze aggályait a tervekkel kapcsolatban. Lapunk érdeklődésére pedig kifejti: „Nem látom átgondoltnak a döntést, ami szerint csak írásbeli vizsgák legyenek. Hiányolom belőle az igazi, járvánnyal összehangolt intézkedéseket. Bár az előre hozott érettségi eltörlésével kb. 30 ezer diákkal kevesebben érettségiznek, én további intézkedéseket látnék még fontosnak. Ha már a felvételi miatt nem tudnak a döntéshozók eltekinteni az érettségitől, akkor is tovább kellene csökkenteni az érettségizők és a járványügyi veszélyhelyzetek számát” – mondja.

– folytatja. „Az emelt szintű érettségizőket nem kellene összeterelni, írhatnák az írásbelit kivételesen a saját iskolájukban. Sőt, én még az érettségi kiváltását is el tudnám képzelni.”

Balatoni József – Jocó bá, az „ország tetkós töritanára” – (korábbi interjúnk vele itt) ezzel szemben úgy vélekedik, hogy: „a jelenlegi hercehurca tanárt és diákot egyaránt megvisel”, ugyanakkor a diákok már túl akarnak lenni az érettségin, felőrli az idegeiket a helyzet. Ahogy fogalmazott: „Jelenleg nincs száz százalékosan jó döntés, bízom benne, hogy nem fog radikálisan megváltozni a járványügyi helyzet, és meg lehet tartani az érettségiket. Természetesen ha romlik a helyzet, akkor az eltolás sem megoldás, hiszen nem láthatnánk biztosan a járvány lecsengésének idejét, ez esetben a megajánlott jegy lenne az elfogadható.”

Más pedagógus ugyanakkor a szóbelik elmaradását kifogásolta elsősorban, és a továbbtanulási anomáliákra mutatott rá.

Csanády Soma, a Szent Imre Gimnázium biológia-kémia szaktanára úgy vélekedett lapunknak, hogy: „Nem gondolom jónak, ha elmaradnak a szóbeli érettségik.” Szerinte

„Például kémiából az írásbeli emelt érettségik országos átlaga olykor 40% körül van, köszönhetően a nehéz számolási példáknak, amelyek a szóbeli részén nincsenek. Véleményem szerint ez a felvételi rendszerben is egyenlőtlenségeket szül, hiszen például az orvosi egyetemre bekerüléshez most azok is közelebb kerülhetnek az alacsonyabb pontszámok miatt, akik tavaly nem kerültek be. Ugyanakkor talán előny az, hogy mind a tanároknak, mind a diákoknak elég egy alkalomra felkészülni. Így az érettségi kevesebb stresszel jár.”

Megkérdeztük az érettségiztetésben is érdekelt pedagógushallgatókat is, akik szintén megosztottak a kérdésben. Az ELTE magyar-német tanárszakos hallgatója, Steinmacher Dóra azt mondja: „Úgy gondolom, hogy a végzősök számára az érettségi már önmagában stresszes. Ezt a stresszfaktort erőteljesen megnövelte a járvány miatt kialakult oktatási helyzet, illetve a folyamatos bizonytalanság, hiszen a kormány által hozott rendeletet a járványgörbe függvényében megváltoztathatják: azaz mégsem kezdődnének az írásbelik május 4-én. Úgy vélem, hogy nem célszerű sem a diákok, sem a pedagógusok szempontjából a várható járványtetőzés idején a vizsgázás, illetve vizsgáztatás. Tekintettel arra, hogy a szóbeli lezajlása júniusban történt volna, véleményem szerint az érettségit nem kellene május elején megtartani.”

Mihályi Fruzsina, utolsó éves pedagógushallgató azonban megoldhatónak véli az érettségik lebonyolítását: „Végzős tanárjelölt vagyok, ügyelni fogok az érettségin. Számomra nem volt kérdés, hogy amennyiben a kormány úgy dönt, az érettségit megtartják, ott a helyem. Sok az idősebb kollégám, és jobb, ha mi, fiatalok helyettesítjük őket. Bízom benne, hogy ezt a többi fiatal tanártársam is így véli. Az már persze egy másik kérdés, hogy magáról az érettségi megszervezéséről mit gondolok. Csak remélni tudom, hogy a döntés alaposan átgondolt, a kivitelezésbe egy hiba sem csúszik majd”. Azt is reméli, 

Úgy folytatja: „Szerintem hinnünk kell abban, hogy a felelős szervek pontosan tudják, hogy a diákok egészsége sokkal meghatározóbb eleme a jövőjüknek, mint az azonnali papírszerzés és a felvételi, így szánt szándékkal nem sodorják őket életveszélybe”.

Végh Eszter, a Debreceni Egyetem leendő fizika-biológia szakos tanára ugyanakkor nem tartja szerencsésnek az írásbelik megtartását a május 4-i tervezett kezdettel: „Ebben a helyzetben nem lehet igazán jó döntést hozni. Egyetértek azzal a lépéssel, hogy csak az idén középiskolai tanulmányaikat lezáróknak lehet érettségi vizsgát tenniük”. Rendkívül igazságtalannak tartaná, ha az év végi tanulmányi eredményt vennék alapul, mint érettségi eredményt, hiszen

„És különben is nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy kitűnő tanuló az összes érettségi vizsgáját 100%-ra teljesítse. A modellszámítások szerint májusra lehet várni a járvány tetőzését, ezért nem tartom jó ötletnek a május 4-i vizsgák megtartását, mivel kimaradnak a szóbelik, ezért a felszabadult időpontokban, június végén vagy július elején is kényelmesen meg lehetne tartani a vizsgákat.”