Jézus élete után a kiválasztottak maradtak meg nekünk
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Újraindította hétfőn az anglikán egyház legfőbb szabályalkotó testülete azt a folyamatot, amely a reformerek reményei szerint elvezet a női püspökök szolgálatának engedélyezéséhez.
Az általános szinódus, a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió „parlamentje”, amely jelenleg az angliai Yorkban ülésezik, nagy többséggel döntött az ehhez szükséges reformok elindításáról. Női lelkészek már húsz éve szolgálhatnak az anglikán egyházban, és a szinódus elvben már öt éve, 2008 júliusában elfogadta a női püspökök szolgálatának engedélyezését is. Az ügy azonban azóta is folyamatos feszültség forrása az unión belül, és az ellentábort alkotó tradicionalisták rendszeresen tömeges kivonulással fenyegetőznek. Az időközben megtartott köztes szavazásokon kétszer is előfordult – legutóbb múlt novemberben –, hogy bár a többség a női püspökök beiktatására voksolt, az ennek irányába vezető reformok tényleges elindításához azonban nem volt meg a szükséges minősített többség.
Az egyházi testület most úgy döntött, hogy gyakorlatilag újrakezdi az elejétől a folyamat előkészítését. Ennek első lépéseként létrejön egy szakértői bizottság, amely még az idén felvázolja a szükséges intézkedések tervezetét, és erről ismét elkezdődik a vita, amely eltarthat akár két évig is. Tekintettel arra, hogy az anglikán egyház első számú világi vezetője – főkormányzói tisztségben – a mindenkori brit uralkodó, és az anglikanizmus Nagy-Britanniában államvallásnak számít, az egyházon belüli reform nem teljesen független a brit kormány által a monarchia modernizálására elindított reformfolyamattól. A tervezett törvénymódosítások várhatóan felszámolják azt a több évszázados diszkriminatív trónutódlási előírást, amely szerint az uralkodó elsőszülött fia előnyt élvez a trónöröklésben, akkor is, ha van idősebb leánytestvére.
A módosítások nyomán emellett az sem lesz akadálya a koronázásnak, ha az új uralkodó katolikus házastársat választott magának. A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként született, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement – néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt – intézkedik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus, ám a brit kormány kezdeményezte ennek a törvénynek a megsemmisítését is.