Akik a járvány kapcsán hozott különleges intézkedések miatt kritizálják a kormányt, valójában minden alkalmat kihasználnak arra, hogy rosszat mondjanak Magyarországról – véli Karol Karski lengyel jogászprofesszor, az Európai Parlament képviselője és kvesztora.
Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.
A világ és benne Európa példátlan időszakot él át, legtöbbünk eddig csak a történelemkönyvek lapjain olvasott olyasmiről, amit most megelevenedni látunk. Azt tapasztalhatjuk, hogy a nemzetállamok alkotják a védelem első vonalát. Hogyan értékeli ön az országok és a nemzeti közösségek szerepét a koronavírus-járvány elleni védekezés megszervezésében?
Ilyen helyzetet még csak elképzelni sem tudtunk. Katasztrófafilmeket nézve a televízióban persze gondoltunk arra, hogy valami ilyesmit ki lehet találni, de a film véget ér – és akár már a vége előtt átkapcsolhatunk másik csatornára. Ez pedig most a valóság, a globális járvány bekövetkezett. A katasztrófafilmek egyik meghatározó jellemzője, hogy általában egy nemzetközi szervezetet állítanak a középpontba, amely megpróbálja leküzdeni a fenyegetést. Most azonban kiderült, hogy a gyakorlatban azok a nagy szervezetek, amelyek távol vannak az emberektől és a mindennapjaiktól, nem képesek hathatós segítséget nyújtani. Az állam mint a nemzetközi jog alapvető alanya rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ilyen helyzetekben cselekedjen. A határokat az államok zárták le, nem pedig az Európai Unió vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az államok vezettek be korlátozásokat a potenciálisan fertőzött emberek mozgásával kapcsolatosan, és ők rendelték el azoknak a közösségi helyeknek a bezárását is, amelyek látogatása fokozná a járvány terjedését.
A koronavírus által okozott járvány legnagyobb veszélye az, hogyha túl sok ember egyszerre betegszik meg, mert akkor könnyen túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer, ami aztán fokozatosan alááshatja a közrendet. Hogyan vélekedik a nemzetállamok felelősségéről saját népességük védelmében?
Az állam felelősséggel tartozik a nemzeti közösségéért, amelybe az összes állampolgára beletartozik. Az állam olyan kollektív egység, amelyet egy adott területen az ott élő népesség hozott létre. Az állam szuverén, azaz független a külső hatóságoktól, és tényleges hatalmat gyakorol az adott országon belül. Kötelessége, hogy gondoskodjon polgárairól, méghozzá nemcsak a hétköznapokban, hanem – ami még ennél is fontosabb, és nagyobb kihívást jelent – vészhelyzetek idején is. A kormányzati intézményeknek megfelelően kell működniük. A közszolgáltatásokat, ideértve egyebek közt az egészségügyi szolgáltatásokat, a lehető legszélesebb mértékben meg kell óvni fenyegetések közepette is. Az állam védi polgárai biztonságát úgy, hogy emellett ki tudja használni a külső intézmények segítségét. Az eszközök megválasztása azonban továbbra is a szuverén állam feladata. Nélküle csak az üresség marad. Ahol pedig ez bekövetkezik, ott az állam helyén keletkező űrt hamarosan egy másik ország fogja betölteni.
Magyarország nemrégiben elfogadott egy törvényt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy kivételes intézkedéseket hozzon a járvány terjedésének korlátozása céljából, illetve a gazdaság megfelelő működésének helyreállítása érdekében. Ennek a törvénynek az elfogadása komoly kritikát váltott ki mind az EU-n belül, mind azon kívül. Mi az ön véleménye az ilyen típusú kritikákról válsághelyzetekben?
A rendkívüli állapot bevezetésének lehetősége szinte minden ország jogrendszerében megtalálható, a magyar alaptörvény nem kivétel e tekintetben. Annak megítélése, hogy a bevezetésre sor kerüljön-e, és ha igen, milyen mértékben, a törvény által meghatározott testület hatáskörébe tartozik. A mostani járvány egyébként csak átmeneti jelenség, és a különleges intézkedések – amennyiben egyáltalán bevezetik őket – végül hatályukat veszítik. Nem értem a Magyarországgal szembeni kritikákat. Önök védekeznek a járvánnyal szemben úgy, ahogyan ezt a körülmények megkövetelik, illetve ahogyan a magyar alaptörvény előírja. Az állam kötelessége cselekedni, és megvédeni állampolgárait, továbbá az is, hogy védje a nemzetgazdaság működőképességét. Az a benyomásom, hogy akik jelenleg Magyarországot kritizálják, nem kifejezetten az önök barátai. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy valójában minden alkalmat megragadnak arra, hogy rosszat mondjanak az országukról. Most is ezt teszik. Félő, hogy ez a kritika nem annyira a Magyarország iránti őszinte aggodalomból fakad, talán sokkal inkább abból, hogy a magyarok nem kapituláltak azon elképzelések előtt, amelyeket e bírálatok megfogalmazói magukénak vallanak. Azért, mert a magyarok nem akarnak a saját érdekeikkel ellentétesen cselekedni.
Az Európai Parlament korábbi elnöke szerint Orbán olyan miniszterelnök, aki mindig a borotvaélen táncolta a politikai játékát, de nem hiszi, hogy ez valaha is az európai rendszer felbomlását okozza.
Egyértelmű szövetség köttetett a brüsszeli füstös szobákban.
Manfred Weber bizonyára elégedett lehet. Dornfeld László írása.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Komoly szankciókat helyezett kilátásba a főpolgármester, amennyiben a főváros teljesíti kötelezettségét.
Kövesse élőben a Mandineren!
