A szoknyás komputer

„Jóval azelőtt, hogy a ma számítógépként ismert elektronikai eszköz létezett volna, komputernek nevezték azokat, akik matematikai számításokat végeztek a Langley Kutatóközpont mérnökeinek. Tudtam, hogy a mérnökök mind férfiak, a komputerek mind nők voltak. Legtöbbjük fehér, kisebb számban színes bőrűek. Mint megtudtam, mindannyiunkat szoknyás komputerként ismertek” – írja Katherine Johnson Reaching for the Moon (elérni a Holdat) című önéletrajzi könyvében. „Ha ő mondja, hogy a számok rendben vannak, kész vagyok indulni” – hangzott állítólag John Glenn asztronauta szájából, aki elvárta, hogy Katherine papíron számolja újra a gépek által kalkulált eredményeket.

Persze Johnson karrierje nem itt indult, és bár képességei már a korai években többre predesztinálták, mint amire a nyugat-virginiai társadalomban lehetősége volt, sokáig nem tudott kitörni. Gazdálkodó édesapja és fekete iskolában dolgozó anyja negyedik gyermekeként született, Coleman néven, s kimagasló szellemi képességeinek köszönhetően 14 éves korára befejezte a középiskolát, 18 éves korára pedig summa cum laude diplomázott matematika és francia szakon. Egyetemi képzése alatt egy tanára felkarolta, és mivel Coleman az összes matematikakurzust teljesítette már végzős éve előtt, különórákat tartott neki.

Néhány évvel később, mikor egy színes bőrűeket támogató program jóvoltából Katherine lehetőséget kapott visszatérni az egyetemre, legnagyobb kihívása az volt, hogy olyan kurzust találjon, ahol újat hallhat. Ám mivel várandós lett, félbeszakította tanulmányait. Több mint tíz éven keresztül főállású anya volt, három lánygyermeket nevelt férjével, illetve édesanyjához hasonlóan egy feketék számára fenntartott iskolában tanított.

A változás 1953-ban jött el, amikor bekerült a NACA-hoz, vagyis a NASA elődjéhez, ahol komputerként dolgozhatott. Ehhez a hátteret a világháború adta, ugyanis Franklin D. Roosevelt 1941-ben rendeletet adott ki a faji szegregáció megszüntetésére minden védelemmel kapcsolatos munkaterületen. Johnson NACA-beli debütálásakor már nem volt újdonság a színes bőrűek komputerként való alkalmazása, ám munkahelyükön külön asztalokat és mosdókat jelöltek ki részükre.