„Amit ember megtehetett, azt megtette” – Kónya Imre emlékezik a 90 éve született Antall Józsefre

2022. április 8. 6:51

Kónya Imre
Vendégszerző
Kilencven éve, 1932. április 8-án született Antall József, a rendszerváltoztatás miniszterelnöke. Az MDF volt frakcióvezetője, Kónya Imre emlékezik a politikusra.

Írta: Kónya Imre, az MDF volt frakcióvezetője, a Boross-kormány belügyminisztere (részlet Antall József közelről című könyvéből)

 

A forradalom leverése után néhány hónappal, 1957 elején Antall József találkozott Pándi (Kardos) Pállal, a később Kossuth-díjjal is megjutalmazott irodalomtörténésszel. Amikor Pándi meglátta Antallt, meglepődve kiáltott fel: – Mi az Antall, te nem disszidáltál? Mire a válasz: –  Kardos úr, ön elfelejti, hogy Magyarország nekem a hazám, és nem a működési területem. Huszonöt éves volt ekkor. És ötvenhét, amikor a Sors teret nyitott neki, és a Kerekasztal tárgyalások meghatározó egyéniségeként,

majd miniszterelnökként szolgálhatta hazáját, alakíthatta a magyar történelmet.

Elég jól ismerem az akkor színre lépő politikusi nemzedéket. Sok kiváló ember volt közöttük. De Antall volt az egyetlen, akinek kellő tapasztalata, tudása volt e történelmi feladat véghezviteléhez, ugyanakkor életútjának nem volt olyan szakasza, sőt egyetlen olyan momentuma sem, ami miatt szégyenkeznie vagy magyarázkodnia kellett volna. Videó:

„Savanyú Józsi”

 

Antall József határozott elgondolásokkal érkezett a politikába, világos és egyértelmű elképzelései voltak az ország és a nemzet jövőjének kívánatos irányát illetően. Békés rendszerváltozást akart, nem pedig felfordulást. Parlamentáris demokráciát, az alkotmányos keretekre és a stabil pártstruktúrára vonatkozó, részletekbe menő elképzelésekkel. Demokratikus jogállamot. Kulturálisan, szellemileg és gazdaságilag a Nyugathoz kapcsolódó, az atlanti gondolat jegyében szoros egységben működő Európához csatlakozó szuverén Magyarországot.

Kompromisszumait e stratégiai célok megvalósítása érdekében kötötte meg. Döntései meghozatalánál képes volt személyes szempontjait, indulatait háttérbe szorítani, és nem intuíciói, pillanatnyi megérzései alapján döntött, hanem

pontosan tudta, hogy az ország érdekében mit kell tennie, és azt is, hogy hogyan.

A kizárólagos hatalom ellen fellépő ellenzékiként és a demokratikus választások után hatalomra kerülő miniszterelnökként egyarán a megegyezést kereste.

Nem mintha naiv lett volna, pontosan tudta kikkel van körülvéve. S ha kellett, keményen harcba szállt ellenfeleivel. De nem kereste a háborúskodást, mert tudta, hogy a népnek békére, nyugalomra van szüksége. S mert ilyen volt a természete. Úriember volt és demokrata.

Antall József a demokráciáról

 

Antall József fegyelmezett ember volt. A külvilág előtt

talán ezért is maradt rejtve közvetlen, barátságos, szeretni való személyisége.

Talán mindennél jobban vágyott arra, hogy kormányfőként ne csak tiszteljék, hanem szeressék is az emberek, ám férfiatlannak tartotta, ha a külvilág felé bármilyen jelét adta volna ennek.

Ravatalánál a metsző, hideg szélben órákig sorban álló tömeg, és temetését a televízióban végig kísérő milliók bizonyíthatják, hogy akkor, egy pillanatra közel került az emberekhez.

Antall József temetése Balaskó beszédével

 

 De gyorsan elmúlt ez a pillanat is…

A Wall Street Journal írta nekrológjában: Ő volt a kelet-európai átalakulás meg nem énekelt hőse. Valóban, keleteurópai társai, a lengyel Walesa és a cseh Václav Havel a kommunizmus elleni harcban világszerte ismert nevekké váltak, és méltán váltak azzá. A rendszerváltoztatás, a demokratikus átalakulás, az új rendszer felépítésének hőse viszont Antall József volt.

A korabeli politikusok világszerte megbecsülték őt és rajta keresztül az országot.

Az idősebb Bush elnöktől Kohl kancellárig, Margaret Thatchertől, Mitterandig és Chiracig, Walesatól Jelcin elnökig.

Meggyőződésem, hogy az a nem egészen négy esztendő, ami Antall Józsefnek jutott, a magyar történelem kiemelkedő időszaka. De tudom, az emberek többsége ezt nem így élte meg. A szabadság visszaszerzése a viszonylagos biztonság elvesztésével járt. S akik örültek a változásoknak, azok is többnyire csalódtak.

Tanúsíthatom: amit ember megtehetett, azt Antall József megtette, hogy ez a csalódás ne következzék be. A rendszerváltozás miniszterelnöke – ahogy kormányára vonatkoztatva egy beszédében megfogalmazta – „tudta, hogy mit kellene tenni, s tette azt, amit lehet”.

Összesen 111 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A történelem az az út, amin csak egyszer megyünk végig. Nem tudjuk,
hogy más döntések milyen kimenethez vezettek volna, azonban mivel
ismerjük Magyarország geopolitikai helyzetét kijelenthetjük:
bármilyen utat is választottunk volna, pontosan ott tartanánk, ahol
most tartunk.

Az Antall féle út egy békés átalakulás útja volt, megúsztuk egy rossz
privatizációval és egy SzdSz-szel, lassan kiheverjük ezeket. Legyen
béke itt a Földön és akik eltávoztak már, azoknak fenn az égben.

Joggal félt a visszarendeződéstől , hiszen még élt, amikor az elindult!
A mai napig fennáll a veszélye!

Tartom amit leírtam: bármilyen utat bejárva most UGYANOTT
tartanánk. Teljesen mindegy ki lett volna a stróman az állami vagyon
külföldieknek való átjátszásában. Az Antall féle út egyfajta kiegyezés
volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés