Szalagavató, anyák napja: itt a Labrisz iskolai LMBT-útmutatója

2022. március 28. 22:41
Ideologikus iskolai segédanyagot használ a Labrisz Leszbikus Egyesület évek óta, melyben sztereotipikusan ábrázolják a keresztényeket.

„A lányok és fiúk kettéosztása erősíti a nemeket egymással szembeállító, dichotóm, heteronormatív szemléletet, amelybe egy transznemű, illetve nemi identitásában bizonytalan vagy a kettéosztást tudatosan elutasító fiatal nem fér bele” – olvasható a Labrisz Leszbikus Egyesület által, egyben a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával kiadott, 2018-as iskolai segédanyagban

A Még mindig tabu? LMBT személyek az iskolában című, illusztrált, egyszerű nyelvezetű kiadvány a Melegség és Megismerés program részeként jelent meg. Tartalomjegyzékében a fogalomtárat a következő fejezetek követik: Anyák napja; Fiús játékok, lányos játékok?; Kézen fogva; Bántó szavak; Na húzzál innen, kis köcsög!; Válassz!; Nem vagy elég férfias!; Nem táncolok veled!; Szerelmespár; Tanári coming out. Szóba kerül a a kiadványban tesi óra és a szalagavató is.

A kiadványt áthatja a gender-ideológia, ami szerint minden norma, illetve a nemi szerepek pusztán társadalmi konstrukciók, a heteroszexuális többség értékrendje pedig elnyomja az LMBT-személyeket, a kötet tudományos háttere pedig egyoldalú. Azt sem tisztázza, hogy a nemi irányultság és a nemi identitás nem rögzül kamaszkorig, és még ekkor is könnyen megbontható, tehát nem beszélhetünk egyértelműen LMBT-diákokról

Mint a szöveg írja: „Az iskolai terek a nemek és a szexualitás szempontjából látszólag semlegesek, ám ha jobban megnézzük, átszövi őket a heteronormativitás.”

A szöveg leszögezi: „Különösen nehéz lehet ez (LMBT-diáknak lenni – a szerk.) egy olyan, hierarchikusan berendezett, tekintélyelvű közegben, ahol a hagyományos keresztény, konzervatív értékrend szerinti család-/párkapcsolati modell a követendő minta.” A szöveg feletti képen egy sztereotipikusan ábrázolt, sötétben álló, mérges diáklány áll hosszú szoknyában, kereszttel a nyakában. Pedig a kiadvány állítása szerint küzd a sztereotípiák ellen. 

Az útmutató szerint: „A nemi sztereotípiák és tabuk feloldásával, így például a transzneműek által választott keresztnevek természetes használatával a pedagógus a diák biztonságérzetét, emberi méltóságát erősíti.” 

Azt is olvashatjuk benne, hogy „ha engednénk a gyerekeket azzal játszani, ami leginkább tetszik nekik, tekintet nélkül arra, hogy ez »lányos« vagy »fiús« játék, és egyszerűen csak arra figyelnénk, hogy az a korának és fejlettségének megfelelő legyen, akkor megkímélhetnénk őket a nemi szerepekkel kapcsolatos előítéletektől, a nyomasztó elvárásoktól,kényszerektől, értékítéletektől.”

Ugyanakkor ezt az állítást a tudomány nem tudja egyértelműen megerősíteni.

A szöveg szerint „remek alkalom lehet a szalagavató arra, hogy az LMBT fiatalok iskolai elfogadását erősítse, ha a tanárok támogatják, hogy mindenki olyan neműként és neművel táncoljon, ahogy és akivel szeretne.” Sőt: „Az általánosan elfogadott fiú-lány párosokon kívül látható egy mosolygó fiú-, egy szemérmesen összehajoló lány-, illetve egy, a hagyományos táncos szerepeket megfordító fiú-lány páros is. Valószínűleg nagyon nyitott és befogadó az iskola, toleráns szellemiséggel, hiszen a fiatalok választhattak.”

Ugyanakkor „a kezét ökölbe szorító, elutasító arckifejezésű lány döntése egyértelmű: nem szeretne az őt felkérő transzfiúval táncolni. Talán nem tekinti őt „igazi” férfinak. Még egy befogadó iskolában is küzdelmes lehet a transznemű fiatalok élete; nekik a szexuális kisebbségek között is speciális nehézségekkel kell szembenézniük.”

Itt a szöveg arra utal, hogy az elutasító lány nem tekint fiúnak egy lányt, aki fiúnak képzeli magát. Hasonlatos ez azokhoz az amerikai iskolai brossúrákhoz, amelyek szerint a magukat lánynak képzelő fiúkat be kell engedni a lánymosdóba, és osztálykiránduláson a lányoknál kell altatni őket. Eme felfogás szerint a valódi nemünk nem a biológiai nemünk, hanem amit annak érzünk. 

A brossúra sok más mellett arra is buzdít, hogy a tanárok osszák meg a diákokkal Pride-élményüket: „Az a tény, hogy a tanárnő saját Pride-élményét, fotóit osztja meg a diákokkal, egyben arra is jó példa, hogyan lehet fejleszteni a fiatalok kritikus médiaszemléletét. Amikor az esemény résztvevőjeként számol be a gyerekeknek, megmutatva olyan hiteles képeket, tényeket, amelyek a központilag vezérelt híranyagokban ritkán fordulnak elő, alkalmat teremt diákjainak a jelenség mélyebb átgondolására és megértésére és a média által közvetített sztereotípiák megkérdőjelezésére.”


 

Összesen 93 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ahhoz a bizonyos mesekönyvhöz is készítettek tanári segédanyagot és feladatlapokat. Persze ők nem akarnak bejönni az iskolákba. Higgyük is el.

Foglalkozz a saját családoddal.

"
Itt a szöveg arra utal, hogy az elutasító lány nem tekint fiúnak egy lányt, aki fiúnak képzeli magát.
...
Eme felfogás szerint a valódi nemünk nem a biológiai nemünk, hanem amit annak érzünk.
"

Nem, ez sokkal rosszabb.

A kép alapján ilyen helyzetben neked nőként férfinak kell tekintened, férfiként kell kezelned egy nőt, aki férfinak tartja magát, és persze fordítva is.

Ez már azt követeli, hogy NEKED akként KELL kezelned valakit, amilyen neműnek képzeli magát. Ez már rendesen elnyomó ideológia.

És azé' ne felejtsük már el, hogy a transzok nem elhanyagolható része gyakorló elmebeteg. Demiszex, nonbináris, faszomtuggya, aki egyszerre vagy felváltva férfi meg nő, vagy valami más. És miként kéne tekinteni egy akárkire, aki akárminek képzeli magát, például helikopternek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés