„Továbbra is várom miniszter urat” – Freund Tamás MTA-elnök a Mandinernek

2021. február 5. 7:00
A kutatóhálózat leválasztásával új helyzetbe került Magyar Tudományos Akadémia megtépázott tekintélyét kívánja visszaállítani Freund Tamás elnök, és az intézmény megújítása mellett a kormányzattal való viharos kapcsolat rendezésére törekszik. A megválasztása óta eltelt fél év eredményeiről és a koronavírus járvány adta új feladatokról kérdeztük a Széchenyi-díjas agykutatót. Interjúnk!

Elnökké választása előtt több interjúban is élesen kritizálta az akadémia átalakításával kapcsolatos kormányzati döntéseket, és az elcsatolt kutatóhálózat „lépésenkénti” visszaszerzését helyezte kilátásba. Mennyire sikerült azóta konszolidálni a helyzetet?

Az elmúlt két év sokszor méltatlan, akadémiaellenes kampánya ellenére társadalmi megbecsültségünk ma is kiváló: Magyarországon öt megkérdezettből négy ember azon a véleményen van, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nélkülözhetetlen az ország számára. A magyar tudósok, kutatók az orvosokat is megelőzve messze a legnagyobb bizalmat élvezik a hivatások között. Ezt támasztja alá a Nézőpont Intézet által januárban végzett reprezentatív közvéleménykutatás is. A magyar tudományosság szakmai színvonalának a megítélése – más országokéhoz képest is – nagyon jó. A társadalom bizalommal és várakozással tekint tudósaira és Akadémiájára, ezt a politikának is tiszteletben kell tartania. A megkérdezettek túlnyomó többsége számít az MTA tanácsadói szerepére a jelenlegi fontos társadalmi, gazdasági kérdésekben.

Sikerült a kormányzattal elmérgesedett viszonyt azóta begyógyítani?

A székházunkban láthattam vendégül a parlament elnökét, szinte minden minisztert, a miniszterelnök-helyettest, számos államtitkárt, valamint a Kúria elnökét. A köztársasági elnökkel a Sándor-palotában tárgyalhattam. A megbeszéléseken sikerült az Akadémia iránti bizalmat, rokonszenvet erősíteni, amit a jövőben szeretnénk minél több ügyben kézzelfogható támogatásra váltani. A Belügyminisztériummal és a Miniszterelnökséggel a legintenzívebb a kapcsolat, már több fontos kormányzati döntésben kérték ki az Akadémia véleményét, és számos rövid és hosszú távú konkrét kérdésben várják a tudomány iránymutatásait szakmai konzultációk formájában.

A miniszterelnökkel találkozott a beiktatása óta?

Még nem sikerült találkoznom vele, a pandémia nehezítette politikai helyzetben nyilván nem ez most a legfontosabb neki, de számítok rá, hogy idővel erre is sor kerül.

És az Innovációs és Technológiai Minisztériummal javult a kommunikáció? Noha ezzel a tárcával kellene a legtöbb dologban együttműködjenek, Palkovics László miniszterrel számos konfliktusa volt az elmúlt időszakban.

Miniszter úrral sem sikerült még találkozót egyeztetnem megválasztásom óta, pedig munkaebédre is meghívtam már. Bő két éve még ő látott vendégül, egyszer a kecskeméti házában alelnök társaimmal, máskor pedig kedvenc éttermében a Várban. Joggal gondolhattam, hogy kényes kérdésekről szeret terített asztal mellett, esetleg egy pohár bor társaságában vitatkozni. Sarkos elutasításából úgy látszik, változtak a munkamódszerei, amihez örömmel alkalmazkodom.

Továbbra is várom miniszter urat az elnöki dolgozószobámban,

ígérem, még kávéval sem fogjuk zavarni, ha nem igényli. A rendszeres egyeztetés azért elindult főtitkári és államtitkári szinten több témában, például az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, vagyis az OTKA-pályázatok átvétele, vagy az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program) továbbvitele kapcsán. Az OTKA ígért átadását azonban újabb félreértések akadályozzák. A bíráltatás, értékelés, beszámoltatás átvétele a pénzügyi keret és a több mint 30 fős apparátus nélkül működésképtelen ötlet az ITM részéről.

A kiszervezett volt kutatóintézeteikkel, az Eötvös Loránd Kutatóhálózattal milyen a kapcsolatuk?

Bár továbbra is meggyőződésem, hogy a kutatóhálózat átalakítása az MTA berkein belül ugyanúgy megvalósítható lett volna, és ezzel elkerülhető lett volna a politikai feszültség keltése, a jelenlegi helyzetben mindent megteszünk a jó együttműködés érdekében. A kiszervezés ugyanakkor számos anomáliát okozott, mint amilyenek az ingatlan és ingósági tulajdonviszonyok, a brand használata, a kommunikációs és külkapcsolatok, vagy a pályázati és ösztöndíj-kiírások redundanciája. Maróth Miklós elnök úrral, akivel személyesen is jó kapcsolatban vagyok, több megoldásra váró kérdésben, így például az új kutatóintézeti beruházások tulajdonjoga vagy

a Lendület pályázatok átvétele kapcsán is sikerült közös álláspontot kialakítanunk.

Ennek eredménye, hogy az MTA már ki is írta az új, 2021. évi Lendület pályázatot.

Mit tekint az eltelt fél év legfontosabb eredményeinek?

Elnökjelölti programomban számos új feladatot jelöltem ki a köztestület számára, amelyek összhangban vannak a megújuló Akadémia küldetésnyilatkozatával, és fontos szervezeti átalakításokat is szükségessé tettek. Felállítottuk a Köztestületi Igazgatóságot, és ezen belül egy új egységet, a stratégiai osztályt, amelyek alkalmasak arra, hogy kiszolgálják a tudományos osztályok, szakbizottságok megszaporodó funkcióit. Ez egyben a teljes köztestület szimbolikus és gyakorlati megerősítését is jelenti. Megalakultak az új közgyűlési, elnökségi és elnöki bizottságok, amelyek azóta túl vannak első üléseiken is, és amelyeknek a jövőben még fontosabb szerepet szánok. E hónap végéig újjáalakulnak az osztályok tudományos bizottságai is, így a maga teljességében feláll a szervezetünk, amit a COVID-19 járvány némileg késleltetett.

A sajtóban már elnökjelöltsége idején is sokszor emlegette a középiskolás korosztállyal kapcsolatos programját, amelynek célja a tudós és a tudomány megbecsültségének növelése, az áltudományok elleni küzdelem és a jövő tudománybarát társadalmának formálása. Hol tart most ez a program?

Örömmel újságolhatom, hogy a Középiskolai

MTA Alumni program szervezése elindult.

Ennek első lépéseként levelet írtam valamennyi köztestületi tagunknak, és felkértem őket egy online kérdőív kitöltésére, amelyben előadónak jelentkezhettek a programba. Megnevezték tudományterületüket és középiskolájukat, ahol érettségiztek, vagy egyéb más középiskolát, ahol szívesen vállalnának tudománynépszerűsítő előadásokat, egyéb foglalkozásokat. Néhány héten belül több mint 1300 köztestületi tag vette a fáradságot és töltötte ki az online kérdőívet, ami eddig páratlan érdeklődést jelez. Hamarosan a középiskolai igazgatók is megkapják az értesítést a programról. Ehhez már csatolhatjuk azt az adatbázist, amelyből megtudhatják, kik azok a köztestületi tagok, akik iskoláik alumnusai, és örömmel vállalnának előadásokat. Biztos vagyok benne, hogy mire a járvány lecseng, számos középiskolában sikerül felállniuk az MTA Alumni Kluboknak, és ténylegesen is elindulhatnak az első előadások.

A hazai kutatóhelyek tudományos minőségbiztosítása, illetve monitorozása is szerepelt a tervei között. Ezen a területen sikerült előre lépniük?

Valóban szeretném a tudományos teljesítmény monitorozását kiterjeszteni a kutatóhelyek szintjére. Ez az egyes kutatók esetében kiválóan működik már évtizedek óta az MTA Doktora cím révén, amelynek elnyerése igen szigorú kritériumokhoz és eljárásrendhez kötődik. Hasonlóan precíz és szigorú, a kutatóhelyek szintjén működő kritériumoknak és eljárásrendnek a megalkotására állított fel az elnökség egy bizottságot Hunyady László akadémikustársam elnökletével. El is készültek az MTA Kiváló Kutatóhely cím elnyerésének feltételrendszerével, ezt az elnökség éppen a múlt héten fogadta el, így március végén ki is írhatjuk.

Javában folyik a hazai felsőoktatás átalakítása, az egyetemek működési formaváltása, de az alapítványi fenntartásra való áttérést sok vita övezi. A tudományos akadémiának dolga-e állást foglalni e témában?

Ez az egyetemeket érintő nagy horderejű döntés évtizedekre befolyásolja nem csupán a felsőoktatás, hanem a kutatás és az innováció jövőjét is. Érthető, hogy egy ilyen lépés megosztja az érintett egyetemi polgárokat és a menedzsmenteket is. A döntést meghozó egyetemi testületekben, szenátusokban többséget alkotnak a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai, akik között vannak az átalakítást ellenzők és pártolók egyaránt.

Az MTA vezetése tiszteletben tartja az egyetemi autonómiát,

és a tisztázó viták, a megfelelő tájékozódás után meghozott felelős döntések híve.

Az életünket alapjaiban felforgató koronavírus járvánnyal kapcsolatban minden eddiginél nagyobb szükség van a teljes tudós közösség állásfoglalására. Hogyan tud az Akadémia ebben a rendkívüli helyzetben a társadalom segítségére lenni?

A járvány kezdete óta szakértői munkacsoportot működtetünk Kosztolányi György alelnök vezetésével, amely koordinálja az MTA szakértőinek nyilvános megszólalásait, testületeinek a járvánnyal kapcsolatos állásfoglalásait és a tudományos ismeretterjesztést. Az Orvosi Osztály saját hatáskörében

egységesen lépett fel az oltások mellett, a tudományellenes tévhitek ellen,

és havonta hírlevelet adnak ki az akut kérdések megvilágítására a laikusok számára. A kormányzati megkeresésekre is igyekszünk gyors, pontos válaszokat adni, az operatív törzs számára szakértői és kommunikációs támogatást nyújtani Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató koordinálásával. Állandó kapcsolatban vagyunk a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Miniszterelnökség, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezető szakembereivel és a vezető magyar gyógyszergyártókkal, fejlesztőkkel, valamint az egyetemi, ELKH kutatóintézeti kutatókkal is.

Idén a Magyar Tudomány Ünnepe is a koronavírus-járvány körül forgott. Mivel készültek?

Akadémiánk főtitkárhelyettese, egyben az egész rendezvénysorozat főszervezője Erdei Anna, aki kiváló immunológus, az oltással kapcsolatos kérdések nemzetközi hírű szakértője. Több előadás hangzott el COVID témában, köztük a nyitó előadás Kosztolányi György alelnök úrtól, rendeztünk kerekasztal beszélgetést, és egy új kiadvánnyal jelentkeztünk az előadások anyagából. Az előadásokat honlapunkon, Facebook-oldalunkon és a Youtube-csatornánkon is elérhetővé tettük. Valamennyi kezdeményezésünk nagyon pozitív visszhangot kapott a kormányzat és a társadalom részéről egyaránt. És hamarosan újabb látványos információs anyaggal, többek között egy animációval jelentkezünk az oltások hatásmechanizmusának ismertetésére, fontosságuk megértetésére, és az ellenérzések eloszlatására.

Ön tervezi beoltatni magát és családját?

Természetesen, amint sorra kerülök. Így 60 felett nem vehetem félvállról ezt a betegséget. Feleségem fül-orr-gégészként már a második oltását is megkapta, gyerekeink még fiatalok, nincsenek veszélyeztetett korban. Bár, ha sorra kerülnek, akkor az idősebbeket, a 35 éves lányomat és 29 éves fiamat is rábeszélem.

A pandémia reflektorfénybe hozta a tudósokat, kutatókat, és alkalmat teremtett az összehangolt cselekvésre. Mit gondol, jól vizsgáztak?

A történelemben egészen egyedülálló az az együttműködés, ami a kormányok és a tudósok között kialakult a koronavírus-járvány kapcsán. Magyarországon sincs ez másként. Válságban elsősorban az egyes kiemelkedő személyiségeknek és a mögöttük álló tudományos műhelyeknek van szerepe, ahogy ezt nap mint nap látjuk is. Ezek a személyiségek köztestületünk megbecsült tagjai, tisztségviselői, akik egyetemeink, kutatóintézeteink és innovatív vállalkozásaink mellett az Akadémiához is szorosan kötődnek. A mi dolgunk, hogy jó hátországot, támogató kommunikációt, hitelesítő közösséget biztosítsunk számukra. Közeledik azonban az idő, amikor összegezni kell a járvány hónapjainak tapasztalatait,

fel kell mérni a veszteségeket, ki kell dolgozni a mindennapi élet normalizálásának forgatókönyvét.

Tisztázni kell, hogy mi az, ami a jövőben megelőzhető, helyreállítható, és mi az, ami végleg megváltozik, amihez alkalmazkodnunk kell. Le kell vonni a tanulságokat. Meg kell határozni, hogy milyen feltételek között fogunk élni és fejlődni a poszt-COVID korszakban, és mit kell tennünk ahhoz, hogy egy élhető, igazságos és fenntartható világunk legyen. Ez csak a tudomány segítségével lehetséges. Közös feladat, amiből ki kell vennie a részét a tudományos közösségnek és az azt összefogó Akadémiának.

fotók: Földházi Árpád

Összesen 134 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés