A royalista politikus, aki Károlyi hazaárulási perének tanúja volt, aki nem bocsátotta meg Horthynak IV. Károly elűzését, aki a frankhamisítási perbe is belekeveredett, s aki aztán a náci Németország ügynöke lett. Windisch-Graetz Lajos herceg emlékiratai most tudományos jegyzetekkel ellátva jelentek meg magyarul.
Érdekfeszítő forrása jelent meg a tizenkilencedik-huszadik századi magyar történelemnek a Szépmíves Könyvek kiadó gondozásában, Gali Máté történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársának jegyzeteivel ellátva: Windisch-Graetz Lajos: Küzdelmeim. Budapest, 2018, Szépmíves Könyvek Kiadó.
Windisch-Graetz Lajos herceg (1882-1968) unokája volt az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc alatt a magyarok ellen küzdő hírhedt osztrák hadvezérnek, Alfred zu Windisch-Grätz-nek. A magyar politikussá avanzsáló unoka közélelmezési miniszter 1918. januárja és októbere között, s hivatali ideje alatt sikkasztásos ügybe („krumplipanamába”) keveredett, ami miatt a „burgonyaherceg” lett a gúnyneve.
Az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra idején Svájcban élt emigrációban, ahol „Agence Centrale” néven
1920-ban legitimista programmal országgyűlési képviselő, IV. Károly bizalmi embere volt. Horthynak sosem volt képes megbocsátani, hogy a két királypuccs alkalmával nem járult hozzá IV. Károly visszatéréséhez. 1921-ben nem szavazta meg a trianoni békeszerződés törvénybe iktatását.
Még ugyanebben az évben Károlyi Mihály hazaárulási perében a vád tanúja, a herceg a háborús vereségért és a történelmi Magyarország összeomlásáért egyértelműen Károlyi Mihályt tette felelőssé. Szavai szerint: „a háborút Károlyi által vesztettük el. Az ő lelkiismeretét terheli olyan városok elvesztése, mint Kassa, Pozsony, amelyek alapításuk óta tiszta magyar territórium voltak, s csak azért vehették el egyik napról a másikra, mert egy szomszéd állam idejében s jobban szervezkedett, mindenesetre imperialista annexionista szempontból”.
1926-ban a „hazafias felbuzdulásból” frankot hamisító közszereplők elleni per fővádlottja lesz. 1932-ben Németországba költözik, ahol az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában talált dokumentumok alapján
Kiköltözésében komoly szerepet játszhatott, hogy bécsi és budapesti hitelezői ekkor már elfogatóparancsot kívántak kiadatni ellene. A második világháború után Argentínába emigrál, ahonnan visszatérve előbb Franciaországban, majd Németországban, végül Ausztriában élt.
Emlékirata először német nyelven látott napvilágot, 1920 szeptemberében.
Három hónappal később magyarul szerzői magánkiadásként jelent meg. A német változatból azonnal botránykönyv vált: a benne foglalt állítások miatt ugyanis Otto Bauer osztrák szociáldemokrata politikus becsületsértési pert indított Windisch-Graetz-cel szemben a bécsi büntető-törvényszéken. A bíróság helyt adott a panaszának, és a rendőrség lefoglalta az osztrák főváros könyvkereskedéseiben található példányokat.
Röviddel ezt követően Károlyi Mihály jelentette fel rágalmazásért a herceget a berlini büntetőbíróságon, és 1922-ben sikerült elérnie, hogy a kötetet megjelentető berlini Ullstein Verlag visszavonja a boltok polcairól a művet.
A könyv német nyelvterületen történt viharos fogadtatása némileg magyarázatot adhat arra, hogy hazánkban miért nem valamelyik könyvkiadó gondozásában, hanem magánkiadásaként publikálta Windisch-Graetz e munkát.
A könyv szerepel az 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány által közreadott tiltott könyvek listáján is, 1920 után idén jelent meg először.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
A BMW szeptember 26-án hivatalosan is megnyitja debreceni üzemét, ahol a német vállalat új, iX3 nevű modelljét gyártják.
A miniszterelnök legújabb bejegyzésében megerősítette: terrorszervezetté nyilvánítják az Antifát.
