A tárca közleménye szerint felhívással fordulnak az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez, sürgetve, hogy tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek. A Külügyminisztérium ezek közé sorolja az Ukrajna területén élő etnikai és nyelvi kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket.
A magyar kormány mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi egyeztetéseken, így az Európai Unió és a NATO illetékes fórumain a továbbiakban is hangot ad ezen aggályainak – olvasható a kommünikében.
A tárca, megerősítve a korábbi nyilatkozataiban foglaltakat, mély aggodalmának ad hangot az ukrajnai helyzet eszkalálódásával összefüggésben. Ismételten hangsúlyozzák, hogy Magyarország elkötelezett a szomszédos Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett, és a nemzetközi kötelezettségek, így az ENSZ alapokmánya figyelmen kívül hagyásaként értékelik az ország területi épségének megsértését.
Ezzel összefüggésben felszólítják az Ukrajna státusát szabályozó, 1994-ben elfogadott budapesti memorandum aláíróit, hogy tartsák be a dokumentum első paragrafusában foglalt kötelezettségeiket, amelyek garantálják az ország határainak, területi integritásának és szuverenitásának sérthetetlenségét.
A budapesti memorandumot Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írta alá. A dokumentumban a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól – cserébe azért, hogy Ukrajna átadja a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak.