Hoppá: váratlan helyről kapott óriási pofont Magyar Péter

Régen hallottam baloldali elemzőt ilyen reálisan beszélni. Más balos vélemények egyébről sem szóltak, mint hogy mennyivel vezet a Tisza a Fidesz előtt. Most viszont Tarjányi Péter Facebook-bejegyzésében előjött a farbával. Azt írja:

Pedig a 21 Kutatóközpont felmérése ezzel máris vitatkozik. Szerinte a Tisza Párt a biztos pártválasztók körében 16 százalékponttal vezet a Fidesz előtt...

Nem árt figyelni arra, hogy a 21 Kutatóközpont is részese annak a manipulációs kerekasztalnak, amelynek tagjai a Publicussal, a Mediánnal együtt kötelékben repülnek, és összehangoltan publikálnak olyan adatokat, amelyek a Tisza Párt előnyét mutatják. 

Ezeket a méréseket a választók befolyásolására alkalmas kampányeszközként használják. Ezt látja aggasztónak Tarjányi.

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója el is ismerte, hogy a közvélemény-kutatások a politikai kommunikáció eszközeivé váltak és a megrendelők a nyilvánosság befolyásolására használhatják ezeket. Róna szerint a hiteles kutatás alapja, hogy a módszertan és a finanszírozás átlátható legyen.

Ha már egy fullbalos elemző is lehűti a támogatói kedélyeket azzal, hogy unja már az ilyen elemzéseket, mert egyszerűen nem igazak, akkor legalább engedtessék meg a kételkedés joga. S ne beszéljünk finanszírozási és módszertani problémákról. Ez amolyan tohuvabohu. A finanszírozás lényegében sohasem átlátható. Vagy ha igen, akkor egyből olyan balhé van belőle, olyasmi, mint amilyen a DK és a Medián között a minap kitört. A DK ügyvezető alelnöke azzal vádolta meg Hann Endrét, hogy tavaly nyáron „méregdrága”, tízmilliós nagyságrendű kutatási ajánlatokkal kereste meg a pártot, amiket ők elutasítottak.

Hann Endre „képtelen hazugságnak” nevezte a vádakat. A cáfolat részeként nyilvánosságra hozta a korábbi levelezésüket, amely szerint éppen a DK kereste meg őt azzal a kérdéssel, hogy „hogyan lehetne jó eredményű kutatást rendelni”.  Ugye, milyen édi? 

Módszertan tekintetében pedig hiába átlátható valami, ha sokszor köze nincs a valósághoz. A most nyilvánosságra került 90-91 százalékos részvételi adatok, amivel például a 21 Kutatóközpont is dolgozott, irreálisak. 

A legmagasabb a 2002-es parlamenti választások első fordulójában volt, ekkor a választók 70,53 százaléka ment el szavazni. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője január végén éppen azért kritizálta a Medián egyik kutatását, mert szerinte az abban szereplő adatok irreálisak. Megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy a Medián által publikált adatok szerint a magyarok 90 százaléka, a fiataloknak pedig 93 százaléka ígéri a részvételét. Az elemző szerint ezek a számok nem a várható valóságot tükrözik, hanem a válaszadók torzított válaszait, amivel a társadalmi elvárások egy részének lehet megfelelni.

A szabad választások rekordja továbbra is 70 százalék körül van.

Tarjányi szerint a miniszterelnök nem azért beszél mozgósítási gondokról, mert bukásközeli helyzetben érzi magát, hanem mert a kormánypárt rendszere korrekciós üzemmódban van. Utalt rá, hogy 

Ezt Tarjányi „stratégiai paranoiának” nevezi, de szomorúan állapítja meg, hogy ez a Fidesznél eddig működött. Kénytelen volt tudomásul venni a sorozatos kétharmadokat.

Hangsúlyozta: 

Az elemző azért hozzáteszi a vörös farkot: reménykedik, hogy a versenynek még nincs vége, és csak most jön a java. Ezt örömmel hallom. Miközben ugyanis Orbán Viktor kampányával fölszántja az országot, addig Magyar Péter ki sem dugja az orrát budai lakásából. 

Pedig a struccpolitika Tarjányi szerint sem vezet győzelemhez.

***

(Fotó: Facebook, Tarjányi Péter)

***