Együtt erő: nem először üzen Magyarország az Európai Uniónak – Brüsszelben tágra nyílt szemekkel figyelik

Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország számára több mint 9 milliárd dolláros sarcot jelentene annak a 800 milliárd dollárnak az előteremtése, amelyet Ukrajna követel a következő 10 évre az európaiaktól.

Orbán Viktor miniszterelnök erről szerdán közösségi oldalán azt mondta, „Ukrajna 800 milliárd dollárt követel az uniótól, Brüsszel pedig ezt az összeget a tagállamokon akarja behajtani. A brüsszeli követeléseket el kell utasítanunk!”  Azaz megüzente Von der Leyenéknek, hogy Magyarország nem fog fizetni. Ehelyett inkább petíciót indítanak ezen elképzelés ellen.

A kormányfő leszögezte, „Mi nem akarjuk kifizetni 

• az ukrajnai háború árát,
• az ukrán rezsit,
• az elszabadult energiaárakat,
• nem akarjuk felélni gyermekeink jövőjét.

Ezért a mai napon petíciót indítunk”. 

Orbán Viktor e brüsszeli tervről kicsit korábban azt mondta, 

Elmondta a véleményét a csendes többség a Tisza-csomagról is

Szinte biztosra kijelenthető, hogy ez a petíció is eredményes lesz majd. Emlékezetes, hogy december elején zárult az előző nemzeti konzultáció, mely a „Tiltakozzunk az adóemelések ellen!” címet viselte, és még szeptemberben hirdették meg, miután Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke kikotyogta Etyeken, hogy hatalomra jutásuk esetén áttérnének a többkulcsos adózásra. 

Ezt Orbán Viktor magával is vitte. Miután kiderült, hogy magas részvétellel zárult a felmérés, a miniszterelnök közösségi oldalán azt írta követőinek:

Utóbbi konzultáció eredményességét az is jól mutatja, hogy ezzel szemben a tiszás előválasztáson még Magyar Péterék bevallása szerint is csak 300 ezren vettek részt.

Egyértelmű nem az ukrán EU-csatlakozásra

De ugyancsak üzenetértékű eredménnyel zárult a Voks2025 is. A véleménynyilvánító levélszavazáson a kormány arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak a magyar állampolgárok Ukrajna EU-csatlakozásáról. A szavazólapot több mint 2 millióan töltötték ki. Orbán Viktor június végén pedig Brüsszelben kijelentette,

A magyarok cseppet sem közömbösek az ország dolgaival kapcsolatban

De a magyar szuverenitás kérdéseivel foglalkozó nemzeti konzultáció is kiemelkedő eredménnyel ért véget még 2024 végén. Papíron 1 millió 188 ezer 67-en küldték el a válaszukat, míg az online felületen 162 623 válasz érkezett. 

A konzultáció témái között szerepelt 

• a gazdasági szuverenitás és semlegességkérdése, 
• de a gazdasági növekedés, 
• a bérek emelése, 
• a vállalkozások támogatása 
• és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. 

A 11 kérdésre elsöprő többségben 95-99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek, ez pedig megerősítette a kormány pozícióját, így egy erős választópolgári támogatással tudtak neki menni a 2025-ös évnek.

2022 végén pedig ugyancsak markáns felhatalmazást kapott az akkor frissen felállt kabinet. Akkor a magyarok 97 százaléka utasította el a súlyos károkat okozó szankciókat.

Érvénytelen lett a referendum, mégis üzenetértéke volt

Kicsit visszaugorva az időben, érdemes felidézni, hogy 2022-ben az országgyűlési választással egy időben népszavazást is tartottak a gyermekvédelem. Bár a referendum nem érte el az érvényességi küszöböt, 

Az alábbi kérdésekre kellett választ adniuk a szavazóknak:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka