Többet eszünk, mint amennyire szükségünk lenne, és ezt nemcsak az egészségünk, hanem a gazdaság is megsínyli

2025. július 29. 15:54

Simonyi Gábor, a DBC Szent Imre Egyetemi Oktatókórház anyagcsere-központjának osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, hogy a túlsúlyos és elhízott betegek kiesése a munkavilágából nemzetgazdaság szintjén is komoly veszteséget jelent.

2025. július 29. 15:54
null
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

„Ahogyan a világ számos más országában, úgy Magyarországon is – az Egyesült Államokhoz képest talán némi késéssel – a ’90-es évektől kezdve egyre gyakoribbá vált az elhízás és a túlsúly. Ebben nagy szerepe volt az életmódbeli változásoknak” – mondta Simonyi Gábor, a DBC Szent Imre Egyetemi Oktatókórház anyagcsere-központjának osztályvezető főorvosa a Mandiner azon felvetésére, hogy a ’70-es és ’80-as évek strandfotóin alig lehetett túlsúlyos vagy elhízott nőket vagy férfiakat látni.

Hozzátette: 

leegyszerűsítve a jelenség lényege az, hogy sajnos többet eszünk, mint amennyire szükségünk lenne.

A főorvos arra is kitért, hogy az ember genetikai állománya az elmúlt száz évben nem változott, így a súlyproblémákért egyértelműen a környezeti tényezők felelősek. „A magyarok mindig is szeretettek enni, a hazai konyha pedig nem éppen a könnyű, diétás ételeiről híres. A mezőgazdaság jó alapokat adott, és már a múlt század második felében, a »gulyáskommunizmus« idején is megfigyelhető volt, hogy sokan az evéssel próbálták pótolni a hiányzó szabadságot” – fogalmazott.

Szerinte a rendszerváltás utáni korszak, különösen a gyorséttermek megjelenése, tovább súlyosbította a helyzetet.

Sokan felmentik magukat a felelősség alól

A beszélgetés során szóba került egy, a mai társadalomban egyre látványosabb jelenség: sok kamasz és fiatal felnőtt jelentős túlsúlyt cipel. Simonyi Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: valóban szembetűnő a változás, hiszen 50–60 évvel ezelőtt egy átlagos, 30 fős iskolai osztályban legfeljebb egy-két „kövér gyerek” volt, ma viszont ez a szám legalább háromszorosára nőtt.

Arra a kérdésre, hogy a háttérben mennyire állhatnak hormonális problémák vagy olyan betegségek, mint például az inzulinrezisztencia, a szakorvos határozott választ adott: 

az elmúlt évtizedekben nem lett több hormonális eredetű betegség.

„A rendeléseken is azt tapasztaljuk, hogy a túlsúlyos páciensek gyakran valamilyen külső okot keresnek az elhízásukra – leginkább hormonális eredetű problémákat. Sokan nehezen ismerik be, hogy rossz étkezési szokásaik és a mozgásszegény életmódjuk áll a háttérben. Ha valaki külső tényezőket okol, azzal lényegében felmenti magát a felelősség alól” – fogalmazott.

Simonyi hozzátette: valóban léteznek hormonális betegségek, amelyek elhízást okozhatnak, de ezek nagyon ritkák. A pajzsmirigy-alulműködés például viszonylag gyakori, de megfelelő kezeléssel és a hormonális egyensúly helyreállításával ez kordában tartható. „Ezért nem lehet azt állítani, hogy a hormonrendszer zavara áll a túlsúly és elhízás rohamos terjedése mögött – különösen nem gyermekkorban” – jelentette ki a főorvos.

Ezt is ajánljuk a témában

Öt nap is megváltoztathatja a betegek életét

Ezután arról kérdeztük Simonyi Gábort, mik lehetnek az életmódváltás első lépései. Mint elmondta, a Szent Imre Kórházban már több mint négy évtizede működik egy fogyásra specializálódott részleg, amely ma már Országos Obezitológiai Centrumként is funkcionál. Az egységet Dr. Bedros J. Róbert professzor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapító elnöke és a kórház főigazgatója hozta létre.

„Aki túlsúllyal vagy elhízással fordul hozzánk, az ambulancián kap időpontot. Ez egy országos központ, ahová bárki jelentkezhet háziorvosi beutalóval. A vizsgálat során részletesen feltérképezzük, hogyan alakult a páciens testsúlya születése óta” – magyarázta a főorvos. Simonyi külön kiemelte a pubertáskort mint kritikus időszakot, amikor „mindenki egy kicsit pufibb lesz”, a nőknél pedig a várandósság és a menopauza jelenthet kiemelt kockázatot a súlygyarapodás szempontjából.

„A nők teste átalakul a változókor idején. Az ösztrogén védő hatásának csökkenése miatt nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, amelyhez gyakran társul hasi típusú elhízás is” – tette hozzá.

A pácienseket egy speciális testösszetétel-vizsgálatnak vetik alá, amely során megmérik többek között a testzsírszázalékot, a haskörfogatot, és pontosan felmérik az elhízás mértékét. Emellett meghatározzák a beteg alapanyagcseréjét is, és kiszámítják, hány kilogrammot kellene leadnia az ideális testsúly eléréséhez. Külön foglalkoznak azzal is, hogy ebből a súlycsökkenésből mennyi származzon zsírból, illetve mennyi izomtömeget szükséges növelni a kiegyensúlyozott testösszetétel érdekében.

„Ha a beteg már rendelkezik laboreredményekkel, akkor ezek alapján megkezdjük a felmerülő kockázati tényezők kezelését is. 

A konzultáció része az egyénre szabott diétás tanácsadás, amely a személyes életvitelhez és egészségi állapothoz igazodik” 

– mondta Simonyi.

Aki pedig elkötelezett a változtatás mellett, az jelentkezhet az ötnapos fekvőbeteg-programra is, amelyhez előjegyzési időpontot kap. Ezzel indulhat el az a folyamat, amely – Simonyi szerint – akár öt nap alatt is alapjaiban változtathatja meg a beteg életét.

Ezt is ajánljuk a témában

„Ez nem fogyás, ez sorvadás” – Vizit Kőnig dokival a veszélyes diétákról

Videó

Elindult a Mandiner új egészségügyi műsora Vizit Kőnig dokival címmel, amelyben Szalai Laura minden hónapban egy-egy fontos témát jár körül dr. Kőnig Róberttel. Az első epizódban az életmódváltásé a főszerep: szó esik a fogyásról, a divatdiétákról, a szúrható „csodaszerekről” és a hosszú távú egészségmegőrzés valódi útjáról.

Minden fejben dől el!

Az Országos Obezitológiai Központban az életmódváltás első lépése egy ötnapos, intenzív program, amelynek során a bent fekvő páciensek napi mindössze 600 kalóriát visznek be. Ennek köszönhetően már az első napokban 2–4 kilogramm súlycsökkenés érhető el, de nagyobb túlsúllyal érkezőknél akár 8–10 kilós fogyás sem ritka.

Simonyi Gábor hangsúlyozta: a hosszú távú elhízás gyakran a sikertelen fogyókúrák következménye. Ezért a program célja nem csupán a gyors súlyvesztés, hanem a tartós életmódváltás megalapozása. Dietetikus segítségével megtanítják a résztvevőknek, hogyan étkezzenek kiegyensúlyozottan, és miként tarthatják meg az elért testsúlyt hosszú távon.

A mozgás is fontos eleme a kezelésnek. A tornateremben kétféle intenzitású edzésprogram zajlik, a páciensek edzettségi állapotához és egészségi problémáihoz igazítva – figyelembe véve például a gerinc- és ízületi bántalmakat is.

A program nem zárul le az ötödik nap végén: a betegeket háromhavonta kontrollra visszahívják, és szükség esetén évente kétszer-háromszor megismételhetik az ötnapos kurzust. Ez segíthet elkerülni a jól ismert jojó-effektust, amely sok fogyókúrázónál visszahízáshoz vezet.

A magyar program különlegessége, hogy a pácienseket a program után sem hagyják magukra. Szakemberek – köztük pszichológusok – segítik őket a lelki háttér feldolgozásában is, hiszen a főorvos szerint a tartós fogyás elsősorban mentális elhatározás kérdése.
„Amíg nincs meg a belső döntés, és amíg a zugevéssel vagy a csipegetéssel becsapjuk önmagunkat, addig az életmódváltás nem lesz sikeres” – fogalmazott határozottan Simonyi Gábor.

A nemzetgazdaság is megsínyli, ha sok az elhízott munkavállaló

Arra a felvetésünkre, hogy sokan gyors és látványos fogyást remélve különféle fogyasztószerekhez nyúlnak, Simonyi Gábor elmondta: orvosi szempontból ezek alkalmazása indokolt lehet.

„Nem mondhatjuk, hogy ezektől tiltsuk el a betegeket. Természetesen lehet fogyni gyógyszerek nélkül is, de sokan az eredmény érdekében hajlandóak tablettát vagy injekciót is használni” – magyarázta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a szerek legfeljebb mankók, nem helyettesítik sem az életmódváltást, sem a rendszeres mozgást, sem a diétát.

A testtömegcsökkentő készítmények – mondta – általában az éhségérzet csökkentésével, az édesség utáni sóvárgás mérséklésével és a teltségérzet fokozásával segítenek. 

A tapasztalatok szerint gyógyszeres támogatással valamivel nagyobb arányban érhető el tartós fogyás”

 – tette hozzá.

A gyors fogyás kérdésére reagálva a főorvos figyelmeztetett: nem javasolják rövid idő alatt nagy mennyiségű súly leadását, mert ez kedvezőtlen anyagcsere-változásokat idézhet elő, amelyek hosszú távon visszahízáshoz, azaz a jól ismert jojó-effektushoz vezethetnek.

Szándékosan használom a fogyókúra szót, mert éppen ezek a sikertelen fogyókúrák vezetnek oda, hogy valaki végül még jobban elhízik” 

– fogalmazott.

A beszélgetés végén Simonyi arra is kitért, hogy az elhízás nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is komoly következményekkel jár.
„Minél több túlsúlyos vagy elhízott ember él egy társadalomban, annál nagyobb lesz az egészségügyi és gazdasági teher. Az érintetteknél gyakran alakulnak ki krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, légzőszervi problémák vagy szívelégtelenség. Az elhízottak ráadásul gyakrabban betegek, többször esnek ki a munkából, így csökken a munkaerő teljesítőképessége is” – sorolta.

Hozzátette: ez a kiesés a nemzetgazdaság szintjén is komoly veszteséget jelent, és gyakran nem is számolják bele az elhízás közvetett költségeibe. „Pedig lehet, hogy ez a hatás még súlyosabb, mint maga a táppénz kérdése” – mutatott rá Simonyi Gábor.

A számok nem hazudnak

Az Elhízástudományi Világszövetség elhízással kapcsolatos World Obesity Atlas 2023 című kiadványában már 2023-ban felhívták arra a figyelmet hogy a túlsúlyos és elhízott emberek globális gazdasági hatása 2035-re eléri az évi 4,32 billió dollárt (4,04 billió euró), amennyiben a prevenciós és kezelési intézkedések nem javulnak – idézte a European Supermarket Magazine.

A jelentés szerint tíz éven belül a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya a világ népességének 51 százalékát teszi majd ki. Ráadásul a gyermekek körében gyorsabban nő az elhízottak aránya, mint a felnőtt lakosság körében. 

A Szövetség elismerte a klímaváltozás, a COVID-19 korlátozások, az új járványok és a vegyi szennyező anyagok elhízásra gyakorolt hatását, de ugyanakkor kiemelte, hogy a rendszerszintű problémák kezelésére irányuló „ambiciózus és összehangolt intézkedések” nélkül az elhízás aránya tovább emelkedhet szerte a világon.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

Ezt is ajánljuk a témában


Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
astra04
2025. július 30. 00:31
Az a 600 kalória kevesebb, mint ami az alap-anyagcsere fenntartásához kell, aki ilyenre jelentkezik az nem százas...
billysparks
2025. július 29. 18:54
Mert szemetet zabálunk. A művelt nyugat szemetét, mi már eladtuk 90- ben a lehetőséget, hogy jó kajákat együnk. Na, még, valóban, keveset mozgunk. A Győzike- só oda ragasztotta a prolit a tévé elé.
bagoly-29
2025. július 29. 18:15
A dietetikus sarlatánok másik bűne, a tévhit terjesztése, hogy mindenért a szénhidrát fogyasztás a hibáztatható! Igen ám, de az állati szervezet 8s így az emberré is) üzemanyagként pont egy egyszerű cukrot, a szőlőcukrot (glukózt) használja fel! Nélküle nem működnének a szerveink, a szívünk, tüdőnk, izmaink, de az agyunk sem! Nem véletlen, hogy a köztes anyagcserében a tápanyagok lebontva pont glukózzá alakulnak s használódnak fel, a felesleg meg glikogén formájában raktározódik a májban. A sokat átkozott fehér cukor (szacharóz) egy-egy molekula glukózból és fruktózból (gyümölcscukor) áll, majd felbomolva már egyszerű cukorként szívódik fel, de a májban és a sejtekben a fruktóz is glukózzá változik. S a sarlatánok képesek méregnek tekinteni s hadat üzenni a fogyasztásának! Normális gondolkodású ember magától is tudja, hogy csak mértékkel kell fogyasztani, mint minden mást!
bagoly-29
2025. július 29. 18:02 Szerkesztve
Az ember anyagcsere rendszere veleszületett! Ezt már az ókori görögök is tudták. Innen az aszkétikus, piknikus, stb. szakkifejezéseik a testalkatra. Élettanilag viszont arról van szó, hogy a bevitt és az abból megemésztett és felszívott tápanyagokat hogyan hasznosítja a szervezet. Az emberek egy részénél az alapanyagcsere több kalóriát igényel mint másoknál ()ahogy két autó ugyanarra az útra, azonos sebességénél mennyi benzint fogyaszt), tehát ha többet eszik akkor sem hizik, mig másoknál pont fordítva. A probléma viszont abból adódik, ha az elfogyasztott táplálékot az alapanyagcserén (az élet fenntartása a szervek működtetésével) kívül nem energetikai anyagcsere révén "égetjük el" üzemanyagként, hanem a köztes anyagcsere révén a szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat zsírrá alakitjuk és lerakjuk tartalékként! Tehát nem mozgunk, végzünk fizikai vagy erőteljes szellemi tevékenységet!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!