Világrendszerváltás van, Trumpot támogatni nem volt hazárdjáték, a Tisza Párt pedig egy kicsit sem hasonlít a régi Fideszre.
Kevés dolog jelzi jobban, hogy sűrű politikai évet tudhatunk magunk mögött,
mint hogy Tölgyessy Péter rendszerváltó politikus és politikai elemző egyre sűrűbben ad interjút.
Az év végi partizános szereplése már a sokadik volt tavaly. Legutóbb az EP-választások előtti HVG-s interjújára reagáltam, mondván, hogy a választások eredménye mutatja, az úgynevezett „Fidesz-világ köszöni, jól van” – szemben Tölgyessy Péter „korszakalkonyra” vonatkozó jóslatával. Nem állítom, hogy van összefüggés, de az év végi Tölgyessy-interjú már jóval árnyaltabb volt, ezért most én is ebben a szellemében reagálnék rá. Az öt tévedés mellé öt olyan állítást is kiemelnék, amelyben Tölgyessy Péternek igaza van.
1. Világrendszerváltás zajlik
Ezzel a megállapítással nemcsak hogy egyetértünk,
hanem ezt a gondolatot egyenesen a jobboldal fogalmazta meg elsőként.
Ez a mi régi állításunk. A magyar jobboldal volt az egyik első nyugati politikai szereplő, amely már a 2008-as gazdasági válság után érzékelte, hogy többről van szó menetrendszerű válságnál. Mára bevett igazság, hogy az 1990 utáni neoliberális gazdasági és globalizációs modell megbukott, ennek következtében a geopolitikai erőviszonyok megváltoztak, az unipoláris világból multipoláris világ felé tartunk. Ez egyébként nem egyedi eset, a jobboldal általában korábban kapcsol. Mi voltunk azok, akik először beszéltek a migráció veszélyeiről vagy a geopolitikai blokkosodásról. Egyre többen kezdik belátni azt is, hogy ezekre a folyamatokra a nyugati világnak is reagálnia kell. A reakció pedig nem más, mint a szuverenista jobboldal megerősödése, Donald Trump győzelme, a régi liberális, haladáspárti elitek mindezzel párhuzamos bukása. Ezt az igazságot Tölgyessy Péter is kimondja, s nem is érdemes ezzel vitába szállni.
2. A magyar kormány jó lóra tett azzal, hogy Donald Trumpot támogatta.
Ez új fejlemény Tölgyessy Péter gondolkodásában, hiszen az elemző november 8. előtt még inkább kockázatot látott a Trump melletti kiállásban.
Örülök, hogy mára meggondolta magát, hiszen a Donald Trump melletti kiállásban nem volt semmi hazárdjáték.
Aki nem csak a vágyvezérelt újságírással operáló mainstream sajtóból tájékozódott, az nem is számíthatott másra. Oly mértékű volt ugyanis az USA-ban a társadalmi és gazdasági romlás, hogy elképzelhetetlen volt más eredmény. Egyszer csak eljutunk odáig, hogy az, hogy Magyarország jelenleg a világ összes jelentős erőközpontjával stratégiai partnerséget ápol, talán nem a véletlen műve, hanem a hosszú évek óta tartó tudatos külpolitikai építkezés eredménye. Soha nem szabad feladni.
3. A magyar kormány egyik legnagyobb eredménye a feszes munkaerőpiac.
Megítélésem szerint egynél több jelentős társadalompolitikai eredmény született 2010 óta, de abban Tölgyessy Péternek mindenképpen igaza van, hogy a munkanélküliség ilyen mértékű visszaszorítása ezek között is komoly fegyvertény.
Ma a foglalkoztatottsági ráta 75,1 százalékon áll, ez 2010-ben 57 százalék.
Uniós összehasonlításban szintén jó helyen állunk, a nagy tagállamok közül megelőzzük Franciaországot és Olaszországot is. Képzeljük el, ha napjaink világgazdasági nehézségei 10 százalék feletti munkanélküliségi mutató mellett, esetleg elszálló hitelkamatokkal (vö. kamatstop) érik a magyarokat, mint történt az 2008-ban. Az alacsony munkanélküliség viszont nemcsak a magyar gazdaságot, de a magyar embereket is válság- és ütésállóbbá tette.
4. Az ellenzék reményt akar árulni.
Az ellenzék kétségkívül azzal próbálkozik, hogy reményt árul. Mást tényleg nem, hiszen részükről egyetlen érdemi kormányzati elképzelés sem látott napvilágot. Ami mégis, az is inkább a külföldről diktált elvárások teljesítésére vonatkozik. „Csak egy pici szuverenitás” jeligére.
A valóságban persze messze vannak a reménytől, hiszen előrehozott választást követelnek, de még egy időközi választáson sem mernek elindulni.
Ez sokkal inkább reménytelenség. Valódi reményt, tehát megvalósulásra esélyes elvárásokat csak a kormányoldal felé lehet táplálni.
5. A közvélemény-kutatók befolyásolni akarják a választások eredményét.
Tölgyessy Péternek – sajnos – ebben is igaza van. Ugyanezt láttuk az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és az elmúlt választások alkalmaival Magyarországon is. Ha az ellenzék egyetlen terméke a remény, akkor a remény legjobb árusai azok az ellenzéki kötődésű közvélemény-kutatók, akik rendre felülmérik az aktuális ellenzéki formációkat („zárul az olló”). Majd választások után kezdik elölről, „mint, aki halkan belelépett”.
1. A kormány által életre hívott lakhatási támogatások nem érik el céljaikat.
A helyzet úgy áll, hogy a Családok Otthonteremtési Kedvezményét és a CSOK+-t összesen több mint 250 ezer család vette eddig igénybe, míg a falusi CSOK-ot több mint 43 ezer.
Azaz a támogatás jó eséllyel nagyságrendileg egymillió magyart érint közvetlenül.
Nem tudom, hogy ennek fényében milyen keretek között lehet azt mondani, hogy a támogatás nem ért célt. Mindezekkel együtt ma Magyarországon 90 százalékos a saját ingatlannal rendelkezők aránya, ami kimagasló érték Európában. Ez olyan kedvező helyzet, amit meg kell tartani. Ebben is segítenek a magyar család- és lakhatási támogatások. S még egy dolog elhangzik az interjúban: a családtámogatások a kormánnyal leginkább kritikus rétegeket érintik. Nos, a támogatás nem politikai osztogatás. Velünk még az is jól jár, aki nem ránk szavazott.
2. A vállalkozásoknak szánt támogatások elkényelmesítik a gazdasági szereplőket.
„Ezzel szemben a tény az”, hogy az idén induló Demján Sándor Program – a korábbi gazdaságélénkítő programokhoz hasonlóan – szintén a termelékenység és versenyképesség növekedését segítik elő, mégpedig célzottan.
Az így juttatott források feltétele ugyanis valamilyen, a versenyképességet és termelékenységet javító beruházás, a forrásokhoz nem lehet ezek nélkül hozzájutni.
A cél az, hogy a magyar vállalkozások jobban megállják a helyüket a nemzetközi versenyben. E tekintetben is vannak eredmények. 2010-óta a hazai kkv-k termelékenysége (az egy foglalkoztatóra jutó hozzáadott értéke nominálisan) több mint 2,3-szorosára nőtt, míg a nagyvállalatoké kisebb mértékben, összesen 2,1-szeresére. A Demján Sándor Program pedig a további javulást célozza meg.
3. A Fidesz számára kudarc az EP-választás eredménye.
Ezen a ponton Tölgyessy Péter júliusi és decemberi megállapításai egybecsengenek, így én sem tudok mást mondani, mint akkor: „a kormánypártok magabiztosan megnyerték mindkét választást. A jobboldal ezúttal nem úszott világcsúcsot, de az európai választások egyik legjobb eredményét így is sikerült hozni, illetve ciklus közben, kormányoldal számára mindig nehéz félidős helyzetben sikerült szép önkormányzati sikereket felmutatni.”
Ma annyival tudunk többet, hogy látjuk, a nyugati világban sorra buknak meg a regnáló kormányok, politikai erők és elitek.
2024-ben a világ népességének közel felét érintve, mintegy 80 országban tartottak nemzeti szintű voksolást, amelyen a regnáló pártok népszerűsége jelentősen csökkent. A működő demokráciának minősülő államok többségében az eddigi kormánypártok népszerűsége több helyen 10-20 százalékponttal is visszaesett. Ehhez képest a Fidesz-KDNP 45 százalékos júliusi győzelme nemhogy nem kudarc, hanem minden trenddel szembe menő kitűnő eredmény.
4. 2024-ben a Fidesz olyan kihívót kapott, amely a korai Fideszre emlékeztet.
Tölgyessy Péter itt bizonyára a Tisza Pártra gondol, amely viszont egyáltalán nem emlékeztet a Fideszre. A Fidesz mindig is eleven közösség volt, amelynek tagjai együtt határozták meg a politikai közösség mozgásának irányát, nem pedig „one-man-show”.
S az pedig régen és ma is elképzelhetetlen, hogy ezen jobboldali politikai közösség tagjai „agyhalottazzák”, „Soros-ügynöközzék” egymást, „büdösszájúzzák” a saját támogatóikat.
Mint ahogy fideszes politikusi castingra sem emlékezhetünk, mivel nem történt ilyesmi. Ezt csak azért említem, mert ha egy közösség szervesen jön létre, akkor nincs szükség ilyen mesterséges toborzásokra. Nem beszélve arról, hogy a Fidesz sosem tűrte jól, ha kívülről akarták megmondani, mit kell gondolnia. Viszont ez nem mondható el a Tisza Pártról, amely már ma is Brüsszelből kapja a direktívát. Az olyan tartós politikai sikerhez, nagyarányú győzelmekhez, amit a Fidesz elért, hosszú évtizedek kitartó politikai munkája és szuverén fellépés kell. Ezeket hosszú távon nem lehet influenszerkedéssel helyettesíteni.
5. Nem jöttek be az akkumulátorgyárak, nem várható tőlük komoly gazdasági teljesítmény.
Tölgyessy Péter érvei itt két részre oszlanak. Egyfelől arra vonatoznak, hogy az akkumulátorgyártás jövője közel sem olyan fényes, mint korábban tűnt. A másik elem, hogy a gyárak létesülése nem hozott igazi gazdasági teljesítményt. Az első felvetésre válaszolva érdemes megjegyezni, hogy egyszerűen nem igaz, hogy az akkumulátorgyártás vagy általában az elektromos autózás zsákutcába került volna.
Ez a piac továbbra is bővül, 2024-ben globálisan 25 százalékkal nőtt az elektromos autók eladási száma. S egyáltalán nem mindegy, ezeket hol gyártják le.
Ez átvezet a kérdés második felére, a megtérülés, a gazdasági teljesítmény kérdésére. Önmagában különösnek hat az a felvetés, hogy az akkugyárak és általában az elektromos autózáshoz köthető beruházások még nem látszanak meg a magyar gazdaság teljesítményében. Ezek a gyárak ugyanis idén fordulnak majd termőre. Az MNB számításai szerint a BMW, a CATL és a BYD beruházásai 2025-ben 0,6, 2026-ban pedig 0,8 százalékponttal emelik majd a GDP növekedési ütemét, amely érték 2030-ra eléri majd a 2 százalékpontot is. Ezek az új gyárakhoz kapcsolódó a kedvező folyamatok jövőre indulnak el. S van még itt egy harmadik elemzési szempont is, amely a hazánkba érkező befeketésekre és azok szerkezetére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban azt maga Tölgyessy Péter is elismeri, hogy mostanra sikerült diverzifikálni a hazánkba érkező külföldi befektetéseket. Magyarországon a külföldi befektetések állományát tekintve az első helyen ugyan az Európai Unió áll, sorrendben utána Dél-Korea következik, aztán az Egyesült Államok, majd Kína és Japán. Ez a konnektivitáson alapuló külgazdasági kapcsolatrendszer a gyakorlatban, ami magyar nagystratégia egyik fontos eleme. Idén nemcsak ez, de a stratégia többi eleme teljes kapacitással működésbe lép. Többek között ezért is mondja a kormány: 2025 fantasztikus év lesz.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Elhozhatja-e az új amerikai elnök a békét? Mi várható a Közel-Keleten? Milyen lesz idén a magyar belpolitika és a gazdaság? Közéleti szereplőket, politikusokat és elemzőket kértünk arra, osszák meg a Mandinerrel várakozásaikat, és hogy milyen történésekre számítanak itthon és a világban.
A szélsőséges lépések a nemzetközi konzervatív összefogás erősödéséhez vezettek.
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
Mindenképpen egységet akarnak mutatni, emlékezetes, hogy se Scholz, se Macron, se Tusk nincs lenyűgözve a megválasztott elnök politikájától.
A Mathias Corvinus Collegium történelmi helyszínen várja a tanulni vágyó fiatalokat.
Nagy dobásra készül a lengyel jobboldal is.
Sallai Rolanddal a soraiban játszott 2–2-ös döntetlent a Galatasaray a Török Kupában. A magyar labdarúgó-válogatott kulcsembere kezdett és végig a pályán volt, így nem bizonyult súlyosnak a térdsérülése.
Elhozhatja-e az új amerikai elnök a békét? Mi várható a Közel-Keleten? Milyen lesz idén a magyar belpolitika és a gazdaság? Közéleti szereplőket, politikusokat és elemzőket kértünk arra, osszák meg a Mandinerrel várakozásaikat, és hogy milyen történésekre számítanak itthon és a világban.
