„A technológiai jövő már itt van, csak nem úgy, ahogy elképzeltük” – bemutatják Cséfalvay Zoltán legújabb könyvét

Nyitókép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

A technológiai jövő már itt van, csak nem úgy, ahogy elképzeltük – hangzott el a Mathias Corvinus Collegiumban tartott rendezvényen, amelyen Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelye vezetőjének legújabb könyvét mutatták be az érdeklődőknek. A Szabadság-Innováció-Gazda(g)ság címet viselő kötet arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt 250 évben csak azok az országok kerültek be a gazdagok klubjába, amelyek a technológiai innováció élvonalába tartoztak, míg a többiek rendre megrekedtek az alacsony vagy a közepes jövedelem csapdájában. 

aki arra is figyelmeztet, hogy ne üljünk fel a gyorsan keletkező hype hullámaira, hanem várjuk meg, amíg az lecsendesedik, hiszen akkor láthatjuk majd a valódi hatásokat. Cséfalvay Zoltán kitért arra is, hogy sokan félreértelmezik az innováció fogalmát, hiszen egy újdonság önmagában még nem tekinthető innovációnak, ehhez az kell, hogy eljusson a fogyasztókhoz is.

– tette hozzá az MCC műhelyvezetője. Szerinte az innovációhoz elengedhetetlen a vállalkozói szabadság, maga a versenyhelyzet, és az állam feladata, hogy megteremtse az ehhez szükséges gazdasági környezetet. 

Elhangzott az is, hogy elsősorban az induló, új vállalkozások (startupok) hordozzák magukban az innovációt. Bár többségük hamar meg is szűnik, a fennmaradóktól várhatjuk a radikális innovációt. Így kezdték annak idején – egyfajta garázscégként – a ma már globális techvállalatok is, amelyek nagyon jelentős többsége az Egyesült Államokból indult, és ma is az USA, különösen a Szilícium-völgy a legnagyobb bázisa a technológiai innovációnak. 

Ez finanszírozási probléma is, hiszen még az európai nagyvállalatok által létrehozott kockázati tőkealapok sem elsősorban a kontinensünkön, hanem az Egyesült Államokban fektetnek be, ez alól szinte csak a gyógyszeripar a kivétel. A kontinensen belül Közép-Kelet-Európa különösen nehéz helyzetben van, hiszen ezen országok a 2000-es évek elejétől a közepes jövedelem csapdájában vannak. A könyv szerzője szerint ebből az egyetlen kiút, éppen az innováció vezérelte gazdaság lehet. 

 A technológiai innováció egyik nagyon látványos megnyilvánulása a zeneipar átalakulása a bakelit lemeztől a CD-n át a zenei streaming szolgáltatásokig. Egy költséges megoldást sikerült egy nagyon olcsó, könnyen hozzáférhető platformmá alakítani néhány évtized alatt – Cséfalvay Zoltán szerint ez az innováció egyik lényege. Egy ilyen folyamat ugyanakkor károkat is okoz azoknak a cégeknek, amelyek a korábbi technológiát alkalmazták, hiszen arra már egyre kevésbé van szükség. Ez az úgynevezett kreatív rombolás, ami az innovatív folyamatok ma már természetesnek mondható velejárója. Nagy különbség van az európai és a tengerentúli szemléletben, hogy mit kezdjünk az ilyen módon megszűnő iparágakkal. Az európai gondolkodás az érintett cégeket próbálja megmenteni, míg az amerikai szemlélet a szakértelem, a humántőke megmaradására és továbbfejlesztésére fókuszál. Cséfalvay Zoltán szerint az utóbbi az eredményesebb, ami jól látható a gazdasági növekedésben és technológiai fejlődésben.