Orbán Viktornak megint igaza lesz!

Nyitókép: Mandel NGAN / AFP

„Nemrég publikáltuk a XXI. Század Intézetnél az Európai Stabilitás Indexet, amelyben az ­uniós tagállamokat rangsoroltuk a politikai, társadalmi és gazdasági stabilitásuk alapján. Az adatokból világosan látszik, hogy Európa lejtmenetben van, a koronavírus-járvány után a háború is megingatta az európai országok stabilitását, különösen a gazdasági helyzet romlott. 

A háború közelsége miatt a legsúlyosabban a közép-európai régiót érintette a válság, így nem véletlen, hogy Magyarország és immár Szlovákia is a leghangosabban békepárti álláspontot képviselő ország. A helyzet egyértelmű: amíg nincs béke és az EU országai a saját állampolgáraik helyett a háborúra költik az adófizetők pénzét, addig a kontinens nem tud kilábalni a válságból.

De nézzük a részleteket!

Sokan meglepődtek Orbán Viktor múlt heti, Kossuth rádiónak adott interjúján, amelyben arról beszélt, hogya béke költségvetése már a fiókban van.
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor lényegesen nagyobb lesz a magyar gazdaság, így a költségvetés mozgástere is. A balliberális sajtó természetesen nagyokat nevetett mindezen, azonban a helyzet teljesen világos:

, ami hazánk számára is rendkívül hátrányos, a magas energiaárakról és az energiaellátási bizonytalanságokról nem is beszélve.

Nem kell ennek belátásához sokat keresgélni, elég csak az Európai Bizottság korábbi előrejelzéseit elővenni, amikor már a koronavírus-járvány utáni fellendülés időszakában, de még a háború kitörése előtt voltunk. A bizottság akkor azt prognosztizálta, hogy az EU gazdasága 2022-ben négy százalékkal, 2023-ban pedig közel három százalékkal fog növekedni. Ehhez képest 2022-ben ugyan még összejött uniós szinten a 3,6 százalékos növekedés, de 2023-ban beköszöntött a stagnálás, csupán 0,7 százalékos minimális növekedést tudott produkálni az EU összesített gazdasága, míg az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk, Németország recesszióba süllyedt. Röviden összefoglalva: Európa lejtmenetben, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók rendkívüli módon megviselték a kontinens gazdaságát.

A 2024-es évre sem túl biztatók az előrejelzések, éves szinten legfeljebb egyszázalékos növekedést várnak.

Ugyanezt támasztotta alá a fent idézett Európai Stabilitás Index is, amelyet a XXI. Század Intézet készített számos mutató alapján.

Világosan látszik az adatokból, hogy Európa gazdasága megszenvedi a háborút, míg a versenytársak lehagyják.

Az EU részeként sajnos Magyarország sem tudott mentesülni a háború negatív következményeitől, az inflációs és energiaválság hazánkat is érdemben megviselte. Idén ugyan már mérséklődött az infláció és a gazdasági növekedés is beindult, ugyanakkor a GDP növekedése még jóval elmarad a háború előtti szinttől. 

Szerencsére a magyar kormányfő erőfeszítései a rengeteg brüsszeli kritika ellenére nem tűnnek hatástalannak. Ahogy Szijjártó Péter részletezte, Orbán Viktor békemissziója után a svájci külügyminiszter találkozott az orosz külügyminiszterrel, az amerikai és az orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt egymással, Zelenszkij ukrán elnök pedig Donald Trump elnökkel beszélt. Emellett Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Corriere della Sera olasz napilapnak adott interjúban elismerte, hogy Ukrajnában népszavazást kellene tartani a béketárgyalásokról, a háború nem folytatható a végtelenségig. Ez érthető álláspont, ugyanis nincsen végtelen számú ukrán katona, de a fegyverek és lőszerek száma is véges.”