Válság és kiút: a magyar baloldal a 2024-es választások után

Nyitókép: Origo / Polyák Attila

„Az európai parlamenti (EP) választások eredménye egyelőre annyit mutat, hogy a Fidesz sem élheti túl sértetlenül az elmúlt négy hónap történéseit – botrányok, a »pillanat uralásának« ideiglenes elvesztése –, és tágabban véve az elmúlt két év gazdasági visszaesését. Felbukkant a semmiből a Fidesz legpotensebb kihívója, legalább 2015-16 (a Jobbik csúcsa), de talán 2006 óta. Ha Magyar Péter be tudja szívni maga mellé a megmaradt ellenzéki pártok szavazói közül a nem nagyon elkötelezetteket, a jövőben akár 40%-ot is elérhet! Mindet persze nem szívhatja fel, most is láttuk, vannak a Második Reformkornak és a Mindenki Magyarországa Néppártnak szavazói, hiába látszott előre az 1% körüli eredmény – igaz, utóbbi párt szavazóinak hatoda (!) hódmezővásárhelyi. De a 40% nem tűnik teljesen esélytelennek.

Csakhogy ez a 40% kevesebb, mint a 44%, amelyet a Fidesz elért, állítólag ez történelmi mélypont. Ha a Fidesz összekapja magát – ahogy összekapta magát 2012-13-ban, 2015-16-ban, 2020-21-ben – akkor ebből lehet 2026-ra, ha nem is kétharmad, de legalábbis kényelmes többség. Igen, kellemetlen nekik, hogy a „világrekord mozgósítás” végén „csak” 44%-ot kaptak. Ugyanakkor az, hogy egy kormánypárt 44%-ot kap egy (pláne EP) választáson, nemcsak egy nyugati liberális képviseleti rezsimben lenne elképzelhetetlen, de Erdoğan Törökországában is. Vajon az »all in«, a saját bevallásuk szerint világrekord mozgósítás hatására tényleg elment minden Fidesz-szavazó, azaz ennyien maradtak a fideszesek, vagy azért voltak, akik továbbra sem mobilizálhatóak egy EP- és önkormányzati választásra? (És emlékezhetünk: 2014-ben ennél nem sokkal több szavazóval kapott kétharmadot a Fidesz.)

Magyar Péter előtt az a politikai feladat áll, hogy ezekre a kérdésekre számára kedvező választ adjon.”