„Ha megfélelemlítő és erőszakos egy politikai szereplő, akkor az erős változásokat tud beindítani a hallgatóságban” – szakértőt kérdeztünk a tömegpszichózisról

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

Pár hete minden sajtóorgánum a Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merénylettel foglalkozott. De idehaza is tartogatott néhány megdöbbentő eseményt az önkormányzati és az EP-kampány. Legutóbb Magyar Péter és követői okoztak botrányt Tatabányán, akik gyakorlatilag megtámadtak egy helyi kávézót, miután néhányan vitába keveredtek a vendéglátóhely személyzetével a helyhiány miatt. A legfrissebb hírek pedig arról szólnak, hogy brutális támadás történt Németországban: megkéseltek egy iszlám-kritikus aktivistát. Mi vihet rá egy egyént vagy egy csoportot radikális cselekedetekre? Mi is az a tömegpszichózis? Miért veszélyesek a forradalmárok vagy a szektavezérek? Szakértőt kérdeztünk a témában.

***

Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója arra a kérdésünkre, hogy mik a szekták ismérvei, azt felelte, hogy a szekta nem egy pszichológiai fogalom. „De a tömegpszichózisról már Freud is beszélt. 

Számos területen lehet látni, hogy milyen, mikor emberek összeverődnek, és akár egy gondolat vagy egy személy körül valamiféle pszichózis szerű állapot alakul ki”. 

„Ebben a befolyásolás, a manipuláció erőteljesen ott van, az adrenalin és más jutalmazó hormonok hatására könnyebb ilyenkor bizonyos üzenetet átadni. Legyen az politikai, közéleti, szórakoztatóipari tartalom” – húzta alá.

Egy koncerten is megtapasztalhatjuk a tömegpszichózist

A szakember ugyanakkor kijelentette, hogy azt nem várhatják el se tőle, sem más pszichológustól, hogy megítélje, ez jó vagy rossz. „A tömegpszichózis jelen van egy olyan nagyobb vallási eseményen is, mint a pápa látogatása, de egy koncerten is megfigyelhető. A múlt hétvégi Azahriah-koncerteken is megtapasztalhattuk ezt még külső szemlélőként is. A jelenség tehát valami olyan, ami az ember társas lényéből, ideg – és érzelmi rendszeréből, a tudatos és tudattalan között húzódó rugalmas határból fakad. Szélsőséges állapotai lehetnek veszélyesek, egyébként természetes jelenségnek tekinthető és eszerint kell kezelni is” – magyarázta.

„Régebben, mikor az emberek kevésbé iparosodott társadalmakban éltek, és több volt a közösségben a spiritualitás, akkor is láthattunk rítusokat, amelyekben fontos szerepet kapott a zene, a tánc és a dobolás. Ezek együttesen már-már pszichedelikus állapotot tudtak előidézni, még abban az esetben is, ha nem használtak pszichoaktív szert. 

– fűzte hozzá.

Azahriah Puskás Aréna-beli koncertje kapcsán a vezető kutató arra is kitért, hogy egyre több olyan felvétellel találkozik, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a fiatal előadó többször operál sátánista szimbólumokkal. „Ezzel a helyében óvatosan bánnék, mert akarva, akaratlanul ez a rajongók percepciójába is megérkezik. 

Ha ez sokszor történik meg, akkor egyértelmű idegrendszeri és hormonális változásokat tud okozni, a hívő emberek tömegeit pedig akár sértheti”.

Senkinek nincs hasznára, ha az erőszak mintakövető tevékenységgé válik

Hal Melinda felhívta a figyelmet, hogy a fenti folyamatok politikai rendezvényekkel kapcsolatban is elmondhatók. „Ezt látom elég sok olyan eseményen, ahol az erőszak előtérbe kerül. 

akár hosszabb távon is”.

A klinikai szakpszichológus hangsúlyozta, hogy abban biztosak lehetünk, hogy „az nem válik senki hasznára, ha az erőszak valamiféle mintaadó tevékenységgé lesz. 

Elég csak az elmúlt évekből felidézni azokat a közéleti fenyegetéseket, mikor előkerült az akasztás, a lámpavasra lógatás vagy a platóra hajítás vagy a guillotine említése. 

Ezek mind-mind olyan kijelentések, amelyek egyfajta pszichés manipulációként működtek, lövedékszerű ingerlést nyújtanak az idegrendszer számára. Főként akkor, ha a hangulati és idegrendszeri állapot éppen változáson megy keresztül, vagy a mentális állapot egyébként is instabil” – sorolta.

„Abban pedig biztosak lehetünk, hogy azok fogékonyabbak a szélsőséges eszmékre, akik labilisabbak az idegrendszeri struktúra szintjén. Ez lehet érzelmi, kognitív vagy szociális. Ha valaki nagyon magányos, és egy-egy ilyen közösségben talál bajtársakat, akkor könnyebben a részévé tud annak válni. Főleg, ha előtte más közegek nem fogadták be” – szögezte le.

Az erőszak és az arra való buzdítás nem elfogadható

„A szektavezérek és a forradalmárok személyiségstruktúrája hasonló lehet több faktor tekintetében is. 

Az is kijelenthető, hogy az impulzivitás az egy alap személyiségstrukturáis tényező, mindannyian rendelkezünk vele, csak eltérő mértékben. Ha valaki introvertált, az általában nem tud kiállni beszélni, hát még buzdítani”. 

„Szakmailag úgy gondolom az impulzivitással, önmagában az agresszióval semmi baj, ez az emberi létünk egy tényezője. 

Ebben az esetben sem szentesíti a cél az eszközt. Az, hogy ki milyen ideológiát vall, az inkább attól függ, hogy az adott személy hogyan szocializálódott. Bár a politikai pszichológia foglalkozik mélyrehatóan a kérdéssel, úgy látom nem a pszichológia terepe ehhez kommentárt fűzni. Sokkal inkább a fentebb említett általános állításokat érdemes megfogadnia bárkinek, aki tömegekkel kerül kapcsolatba” – jegyezte meg Hal Melinda.

Itt merült fel az a kérdés, hogy pszichotikus szál húzódhatott-e meg a Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merényletnél is. A vezető kutató megjegyezte, hogy az elkövetőnél ott is egy radikalizációs folyamatot láthattunk. 

 A mentális zavarok között is akadnak olyanok, amelyeknél jellemzőbb az erőszak megjelenése, mint másoknál”. 

„Mindamellett egyáltalán nem biztos, hogy egy erőszakos cselekmény mögött mentális zavar áll. Az összekapcsolást fontosnak tartom elkerülni, hiszen a mentális betegek stigmatizációját el kívánjuk kerülni. Számba kell tehát vennünk a radikalizációs folyamatok egyéb aspektusait és az emberi gonoszság kérdését. Sorolhatnám még, de inkább Philip Zimbardo kiváló amerikai kutató és gondolkodó életművét ajánlom annak, akit érdekel a témakör ” – fogalmazott meg egy ajánlást a szakember.

A szakpszichológus végül szólt arról is, hogy fontos kérdés, hogy egy személy miként kezeli az agressziót. „Ha társadalmilag elfogadott formában kezeli valaki az impulzusait, azt úgy hívjuk, hogy »olimpiai bajnok«. Természetesen ez csak vicc, mégis el tud bárki képzelni agresszió nélküli versenysportolót? Az ő erényük, hogy ezt a fajta érzelmi és idegrendszeri, egyben hormonális löketet a sportba viszik bele. Így akár a dühüket, a frusztrációjukat”. 

„Ha pedig nem a megfelelő módon kezeli valaki, akkor láthatunk olyan jelenségeket, mint, amik az elmúlt időszakban a magyar közéletet uralják, akár egy étterem megtámadását, vagy átlagpolgárokkal, akár a munkájukat végzőkkel szembeni fizikai és verbális erőszakot. Az erőszak és az arra való buzdítás nem elfogadható, éppen a fentebb említettek megjelenése miatt. 

Abban biztos vagyok, hogy az, aki tömegeknek beszél, teljesen mindegy milyen vallási, ideológiai, politikai tartalommal, annak felelősséget kell vállalnia a közösségért. Természetesen irracionális lenne minden egyes személyért, ugyanakkor a közvetített üzenet hatásai tekintetében mind a technikát, retorikai elemeket, mind a tartalmat körültekintően érdemes megválasztania az előadónak. Érdemes továbbá az ilyen pályaívekre tanulással, fejlesztéssel felkészülni, a legtöbben évtizedekig készülnek rá” – hangsúlyozta Hal Melinda.